Aranyosi Ervin: Tanulj meg élni!

Nincsen itt más feladatod, csak tanulj meg élni!
Hagyd el végre az aggódást, nincs is mitől félni!
Az iskola nem lehet más, mint rabszolgaképző!
Az életből kirekeszt így! – Mi leszel Te, néző?

Eladod a lelkedet is, és pénzt kapsz cserébe.
Vásárolgatsz rossz kütyüket, s azt hiszed megérte?
Közben megtaposnak, beteggé is tesznek,
szét stresszelt nap után, rémálmaid lesznek.

Hol van a szeretet, az emberi érzés?
Már csak a halálhoz érezhetsz kísértést?
Nem hiszem, hogy ezért születtél a földre,
hogy nyomor, s szenvedés jusson mindörökre.

Nem kell hát mást tenned, csak tanulj meg élni!
Próbálj meg célokat, álmokat cserélni!
Ne legyél gyapjáért „védelmezett” birka,
találd meg önmagad! Mert meg vagyon írva:

Isten neked adta ezt a szép világot,
és a teremtést is, legyél te is áldott.
Fejezd hát ki önmagadat, éld a földi létet,
hisz jó Atyád is pont ezért teremtett meg téged!

Aranyosi Ervin © 2014-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva