Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne nyúlj az őzgidához!

Ne nyúlj az őzgidához

Elfektetett őzgida (fotó: Polster Gabriella)

Aranyosi Ervin: Ne nyúlj az őzgidához!

Ha erdőn-mezőn jársz, s őzgidára lelnél,
kérlek, ne nyúlj hozzá, tudom, kedveskednél,
csak megsimogatnád, lelked erre vágyna,
ám ne tedd! A gida hátrányára válna!

Tudd, azért, mert fekszik, nem beteg, nem árva,
így van biztonságban, az anyjára várva.
Kérlek, hagyd őt nyugton, ne kezdjen el félni,
menj tovább utadon, hagyd a gidát élni.

Anyja fektette el, legyen biztonságban,
a magas fű között hagyja általában.
Több oka is lehet, hogy magára hagyta,
talán csak enni ment el az istenadta.

Olyankor is így tesz, mikor veszélyt érez,
s így a ragadozó nem jut kicsinyéhez.
Az anya ilyenkor feltűnően „meglép”,
s így vonja magára a támadó figyelmét.

Ha gidát találnál, kérlek, hagyd őt békén,
ne hagyd az illatod gidán, vagy vidékén,
ne ejtsd szeretetből, rajongásból túszul,
mert anyja ott hagyja, s akkor éhen pusztul.

Aranyosi Ervin © 2016-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hasonulás


Aranyosi Ervin: Hasonulás

Én nem hallok, én nem látok,
én meg nem beszélek!
Elfogadom úgy, ahogy van,
s tudatlanul élek.
Biztos úgy jó, ahogy mondják,
az Ő tudományuk!
Nincs diplomám, se ötletem,
– hallgatok reájuk.
Ők hozzák a szabályokat,
én pedig betartom.
Ha az eszem mást diktálna,
úgy sem lenne pardon.
Így legalább békén hagynak,
dolgozom ezerrel,
majom vagyok, utánozok,
pont úgy, mint egy ember!

Aranyosi Ervin © 2014-11-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éhes kutyafalka


Aranyosi Ervin: Éhes kutyafalka

Éhes már a kutyafalka,
felkunkorodik a farka.
Mikor elkezdi csóválni,
nem akar már tovább várni.
– Kedves gazdám, ne csak nevess,
megéheztünk, gyorsan etess!
Ha jól laktunk, megpihenünk,
alvás után játszhatsz velünk.
Ám, ha éhes kicsi gyomrunk,
minden másra nemet mondunk.
Látod, úgy sem hagyunk békén,
meg kell etetned a végén…

Aranyosi Ervin © 2012-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva