Aranyosi Ervin: Cipőhöz a mából


Aranyosi Ervin: Cipőhöz a mából

Égetted gyertyád, másokért égve,
nyolc éve szálltál az öröklétbe,
dalokat írtál mások szívébe,
hiányod örökül maradt,
hiányod örök űr maradt!

Álmodtál álmot, nem hittek benne,
tudtad az élet szebb is lehetne,
ha a sok ember jobban szeretne!
Minden dalod miénk maradt,
csak nem hallunk már újakat!

Hány embernek adtál?
A szívünkben maradtál,
mert szívünk mélyén, bennünk él a dal!
Tovább száll az élet,
de hallgatunk még téged,
mert bennünk élő képed fiatal.
Ma sem érti senki,
mért kellett sietni,
az öröklétbe átjutni hamar,
itt nem javult meg semmi,
csak nélküled kell lenni,
nincs élő koncert, mindent köd takar!

A dalod szól a tegnapokból át,
s mi dúdoljuk a szép szíved dalát,
már biztosan jobb neked odaát!
Minden dalod miénk maradt,
az idő száll, s te nem írsz újakat…

Aranyosi Ervin © 2021-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva