Aranyosi Ervin: EL-LA verse

EL-LA:
A FÉNYLÉNYEKKEL VALÓ TALÁLKOZÁSOM élménye, 90x90cm, olaj-vászon.

Aranyosi Ervin: EL-LA verse

Nézem csak a képeidet, miről is mesélnek?
Vászonra simított színek, melyek szinte élnek.
Ott vagy benne – örök fénylény – fénylik ragyogásod,
tükröződik tiszta lelked, megtapasztalásod.
Elmesélted, ahogy egykor utadat kerested,
olykor, persze fájdalmasat generált a tested,
de azután, szépen sorban , csodák rád találtak,
meseszerű történések valósággá váltak.

Kerested a saját utad, jó célokra leltél,
közben olykor hibáztál, de őszintén szerettél!
Átéltél sok olyan dolgot, mit más nem tapasztal,
szabaddá is válhatnál, de családod marasztal.
Talán van egy nagyobb család, akikért kell tenned,
az anyagba ágyazódva fénylénnyé kell lenned!
Fénylénnyé és fényszóróvá, szebb utat mutatva,
vallásból az értékeket keresve, kutatva.

Azt adni az embereknek, mire titkon vágynak,
tiszta fényt, a szeretetre éhező világnak!
Megmutatni, valójában miről szól az élet,
hogyan szól a belső hang, ha a szférák zenélnek?
Hiszem, hogy a művészetnek célja van és oka,
s minden embert befogad a bőségnek csarnoka.
Csak a születésünk célját, azt kell megtalálnunk,
a késztetést felhasználva teremtővé válnunk.

Akinek van élménye és megtapasztalása,
annak fény csillog szemében, hiszen meg kell lássa,
hogy világunk csodaszép hely, szebben kéne élnünk,
tévutunkról, rossz hitünkről, le kellene térnünk!
Lehet a művészet eszköz, fáklya a kezedben,
festményen át mutathatod, hogy élhetnénk szebben.
Láttathatnád, mit csak te látsz, belső valóságod,
mutathatnád, hogyan tegyük szebbé e világot!

Aranyosi Ervin © 2022-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva