Aranyosi Ervin: Kimondtam az igazságot

Aranyosi Ervin: Kimondtam az igazságot

Kimondtam az igazságot,
s páran megtagadtatok!
Ám, az igazságnál többet
nektek én nem adhatok!
Próbálom a szemeteket
felnyitni, hogy lássatok,
szeretném, hogy a tudásba
még mélyebbre ássatok.

Vaj’ hány féle igazság van,
és helyes-e az enyém?
Azt nektek kell eldönteni,
már rögtön az elején!
Mit tudok és mit tanultam,
vajon, mihez érthetek?
Milyen szándékaim vannak,
vezetnek-e érdekek?

Ha szeretet van szívemben,
ha hiszem, hogy jót adok,
ha utamat tisztán járom,
talán jó példa vagyok.
De az utad te választod,
követheted léptemet,
választhatsz egy másikat is,
ha úgy érzed, az szép lehet!

Nekem mindegy, de ha letérsz,
már ne én rám mutogass,
ha álmaid összetörné,
néhány szerencse lovas,
aki pénzért lelkét adja,
s eladja a tiedet,
mert rájött, hogy a lelkedet,
könnyen vezetni lehet!

Kimondom az igazságot,
s akit zavar menjen hát!
Keresse meg saját útját,
ha rossz, amit bennem lát!
Rossz álomból ébredezők,
ti meg gyertek csak velem,
miattatok írom versem,
s nyitott könyv az életem!

Aranyosi Ervin © 2020-12-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva