Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A szilveszter királyai


Aranyosi Ervin: A szilveszter királyai

Durran a petárda, röhög a sok bolond,
sokkal hangosabb ez, mint nyakon a kolomp!
A normális ember, mindet elkerüli,
mikor sok eszement az ünnepét üli!
Ijesztget, durrogtat, égre fényt varázsol,
mutatja nagy büszkén: – Telik vagyonából!
Sekélyes kis öröm, de hát büszke rája,
így lehet ma ő, a „szilveszter királya”!
Érzés nincs szívében, ezért bánt állatot,
félelemmel kínoz, s ez „dicső” állapot!
Kutyák, macskák mind-mind sírva menekülnek,
világgá szaladnak – Jönnek az őrültek!
Fény, és hangrobbanás, őrjítő hatások,
s nem gondolnak bele, mit éreznek mások!
Nem gondolnak bele, mert szív nélkül élnek,
s ezzel takargatják azt, hogy élni félnek!

Aranyosi Ervin © 2023-12-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Busójárás


Aranyosi Ervin: Busójárás

A busókkal búsulni nem lehet!
A vidámság búcsúztat el telet!
A vidámság csalhat elő tavaszt,
a komorság, az elriasztja azt!
Kell minden évben vidám temetés,
mosoly keltse életre a vetést!
A sötétséget fénnyel űzzük el,
s a természet vidám életre kel!

Meneküljön a babonás török,
az ágyúhangja itt-ott feldörög,
vigye magával innen a telet,
s hagyja békében ezt a nemzetet!
Hadd jöjjön végre az átváltozás,
álarcba bújunk, ahogy rég sok Sokác!
A természet is változik velünk,
tavaszra vált végre hideg telünk!

Ne búslakodj, élvezd farsangodat!
kerregtess csak, kongasd kolompodat!
Ijesztgess meg kíváncsi gyermeket,
hogy aztán majd, kacagjanak veled!
Busójárás van, ma mindent szabad,
csak légy álarcban, s végtelen szabad!
Máglyát gyújts és zavard el a telet,
újuljon meg a hagyomány veled!

Aranyosi Ervin © 2023-02-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Nyájas mese


Aranyosi Ervin: Nyájas mese

Vezérürün szól a kolomp,
követi őt a sok bolond.
– Vannak újabb híreim!
Gyertek enni híveim!

Hallhattátok tőlem párszor,
követem ha hív a pásztor!
Így hát mindenről tudok,
hírekhez csak én jutok.

Én vagyok a főkolompos,
s azért jutottam kolomphoz,
mert hatalmas az eszem,
amit Ő mond, azt teszem!

Ti meg kövessetek engem,
a vezetőt látva bennem.
Mert én oly oKos vagyok,
a kolompom is ragyog.

S lám, én nektek közvetítem,
mit mondott az ember-isten,
adakozzatok neki,
a jó szénát szereti!

Amíg azt én megeszem,
fogadjatok szót nekem,
csendben imádkozzatok,
vastag gyapjút hordjatok.

Ezt a gyapjút adjuk néki,
ha már olyan szépen kéri,
mi másikat növesztünk,
jóságáért törlesztünk.

Imádkozzunk hozzá okkal,
szálljon szembe farkasokkal,
védjen minket, ha lehet,
szálljon ránk a szeretet.

Mert ő jó, meg nagy, meg bátor,
imádja a birkatábor.
Bégessetek mind neki,
ezért hajt majd rendre ki!

Ám jó lesz, ha tőle félünk,
általa, de érte élünk,
imádjuk, hisz oly hatalmas,
nem úgy öl meg, mint a farkas.

Tőle, szülhetsz gyereket,
de add neki tejedet,
vagyis azt a felesleget,
mit gyermeked meg nem evett.

Ő először megfej téged,
megszerzi a nyereséget,
ami marad, add fiadnak,
s hálálkodjál az uradnak!

Túrót, sajtot, gyapjút, szénát,
add neki, s a létet éld át,
s érezd magad szabadabbnak,
étket kaparj csak magadnak!

Vezérürün szól a kolomp,
követi őt a sok bolond,
templommá vált az akol,
s ott bégetnek valahol…

Aranyosi Ervin © 2019-06-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elmúlt a karácsony?

Elmúlt a karácsony
Aranyosi Ervin: Elmúlt a karácsony?

Elmúlt a karácsony? Mi maradt belőle,
jutott-e gondolat az új esztendőre?
Adott-e jó érzést, volt-e öröm benne,
ami az új évre útravaló lenne?

Megérkezett-e a Krisztusi ajándék,
– világot jobbító, felemelő szándék?
Vagy csak szórakozást szolgált ez az ünnep,
s az öröm percei gyorsan tovatűnnek?

Elgondolkoztál-e már a folytatáson,
az én gondolatom, bizony nem járt máson:
– Szeretet melegét, hogyan vigyük tovább?
Hogyan éljünk szebben, hogy teremtsünk csodát?

Csak eltakarítjuk halott fenyőnk lombját,
s nyakunkba akasztjuk a munka kolompját?
Visszazökkenünk, s a kivájt úton járunk,
s ismét, egy éven át, új karácsonyt várunk?

Aranyosi Ervin © 2016-12-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva