Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Adakozó varjú

Fotó: Pap Zsuzsanna

Aranyosi Ervin: Adakozó varjú

Kínálgatom fűnek, fának,
a keksz nem kell senkinek.
Adakoznék, méltóságom
vajon így ki menti meg?

Oly jó szívvel adom,
pedig nekem is csak ennyi van,
épp csak egy csipetnyit ettem,
csak egy csőrnyi híja van.

Aki éhes, kérje tőlem,
– a finnyás éhen marad –
úgy sem láthatsz nagyon gyakran
adakozó madarat!

Aranyosi Ervin © 2019-12-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Királynő

Aranyosi Ervin: Királynő

Ha rá nézel, ugye látod,
egy királynő lépked itt.
A virágok meghajolva
kísérik a lépteit.
Neki hódol erdő, mező,
haját fésüli a szél.
Emelt fővel vonul végig,
fenséges, de nem beszél.
Koronáját nem is hordja,
mégis látszik, ki lehet.
Emelt fővel veszi sorba,
a bámuló híveket.
A méltóság lerí róla,
kísérje hát ámulat.
Pöffeszkedő járás közben,
tudom én, hogy jól mulat…

Aranyosi Ervin © 2014-11-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva