Aranyosi Ervin: Álmodás, ébredés

Aranyosi Ervin: Álmodás, ébredés

Mancikámat fülön fogtam,
– tudod – tegnap este.
Álmos volt már és álmait
karomban kereste.
Álomország zegét-zugát,
tájait bejártuk.
Mindenütt jó, de a legjobb,
ha van egy barátunk.
Azután megjött a reggel is,
fel kell kelni végre.
Mint ahogyan a napocska
felkúszott az égre.

Aranyosi Ervin © 2014-02-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva