Aranyosi Ervin: Kutya és a vezetés

Aranyosi Ervin: Kutya és a vezetés

Amikor vezetek, én sohasem alszom,
a szememet mindig az utamon tartom.
Amikor meg alszom, inkább nem vezetek,
sose kötöm össze a két élvezetet.
Elég, ha azt látom: – A gyalogosok félnek,
mikor kutya vezet, félelemben élnek!
Pedig egyedül még sohasem vezettem,
csak gazdám ölében, a kormányt tekertem.
Ám a forgalomban mellette a helyem!
Csodálkoznál te is egy vezető eben?

Aranyosi Ervin © 2018-05-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva