Aranyosi Ervin: Lazíts

Aranyosi Ervin: Lazíts

Mikor nehéz napok jönnek,
s nehézzé válnak a terhek,
úgy érzed, hogy nem bírod már,
s úgy látod, rád nem figyelnek,
– vonulj el a világ elöl,
hunyd be szemed, csitítsd elméd!
Hagyatkozz a természetre,
ha a Nap útját figyelnéd,
vagy a szél dalát hallgatnád,
futó patak csobogását,
megértenéd problémáid,
lélekölő száz hibáját.
Talán végre észre vennéd,
az életnek ez a kulcsa:
– Nem azért kell elpihenni,
mert a lélek léha, lusta,
hanem, mert a gondolatok
sora az EGÓ-ból árad,
és amikor eképp agyalsz
lelked végképp belefárad…

Aranyosi Ervin © 2013-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva