Aranyosi Ervin: Napfény

Aranyosi Ervin: Napfény

Napfény!
Rád nézek és látom, a szemeidből napfény árad!
Ragyogni rám, érzem, szíved soha el nem fárad!
Folyton érzem,
mert ez pont így jó!

Voltam,
amikor még máshoz nagyon-nagyon halkan szóltam,
s amikor még mások hangoskodtak, s álltam szótlan!
Elfelejtve,
minden mulandó!

Álmom,
hogy amire csak vágyom, mindig is majd azt csinálom,
vagy feladom a célom, s tipródom a nagyvilágon!
Elveszejtve,
az álmom nem volt szép!

Napfény!
Rád nézek és látom szemeidből napfény árad!
Ragyogsz rám, és érzem, szívem mindig ott van nálad!
Folyton érzem,
hogy nálad jól lennék!

Napfény,
te vagy csak a napfény, te vagy csak az élet nékem.
Te adod a mámat, s te vagy minden szép emlékem!
Folyton érzem,
véled minden szép!

Kérlek,
legyél hát kísérőm, ameddig csak tart az élet,
legyen ez az út szép, gyűjtögessünk szép emléket,
s nem felejtem,
érted bármit megtennék!

Aranyosi Ervin © 2023-06-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!