Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A tavasz üzenete


Aranyosi Ervin: A tavasz üzenete

Tavaszi napfény simogatja arcod,
langyos ma még, de igaz, tiszta fény.
Kisimít rajta apró ráncot, karcot,
mosolyod csillan, mint egy tünemény.
A virágszirmok, zöldülő mezőkön,
apró fejecskék, nyíló életek.
A tavasz végre úrrá lesz a Földön,
hálás vagyok, hogy én is élhetek!

Bár ez a tavasz költözne belénk is,
és megmutatná, mi a lényeges!
Nem uralnunk kell, ám csodálni mégis,
mind azt a jót, mit a lélek keres!
Nem birtokolni, csak élvezni a szépet,
nem haszonért, a szépsége miatt!
Megérteni, hogy miről szól az élet,
s élvezni azt, mit a lét ingyen ad!

Ha ez a fény, a szívünket simítja,
s lefog majd bántó, önző kezeket,
kezünkben lesz a boldog élet nyitja,
ami nem más, mint értő szeretet.
Ha ezen át nézzük majd a világot,
a természet is visszamosolyog,
így lesz a lét az embertől megáldott,
s így lehetnek a lelkek boldogok!

Engedjük hát a tavaszt a szívünkbe,
s érezzük át az élet örömét,
hiszen Napunk, ragyog mindegyikünkre,
és ettől válik gazdaggá a lét!
Élvezd a fényt, az érző melegséget,
engedd, hogy lelked béke járja át,
nem véletlen hívtak világra téged,
hisz tőled is gazdagabb a világ!

Aranyosi Ervin © 2024-03-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Napfény


Aranyosi Ervin: Napfény

Napfény!
Rád nézek és látom, a szemeidből napfény árad!
Ragyogni rám, érzem, szíved soha el nem fárad!
Folyton érzem,
mert ez pont így jó!

Voltam,
amikor még máshoz nagyon-nagyon halkan szóltam,
s amikor még mások hangoskodtak, s álltam szótlan!
Elfelejtve,
minden mulandó!

Álmom,
hogy amire csak vágyom, mindig is majd azt csinálom,
vagy feladom a célom, s tipródom a nagyvilágon!
Elveszejtve,
az álmom nem volt szép!

Napfény!
Rád nézek és látom szemeidből napfény árad!
Ragyogsz rám, és érzem, szívem mindig ott van nálad!
Folyton érzem,
hogy nálad jól lennék!

Napfény,
te vagy csak a napfény, te vagy csak az élet nékem.
Te adod a mámat, s te vagy minden szép emlékem!
Folyton érzem,
véled minden szép!

Kérlek,
legyél hát kísérőm, ameddig csak tart az élet,
legyen ez az út szép, gyűjtögessünk szép emléket,
s nem felejtem,
érted bármit megtennék!

Aranyosi Ervin © 2023-06-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szeress hát engem, szeretlek én


Aranyosi Ervin: Szeress hát engem, szeretlek én

Teszem a dolgom, ahogyan kell!
Ne bántódj kérlek, ne rohanj el!
Hiába szép szó, ha nem érdekel,
nyújtom a kezem, de nem érlek el!

Teszem a dolgom, a tiéd vagyok,
szemed tükrében felolvadok,
szívednek mélyén rejts engem el,
mert szeretni fontos, hát szeretnem kell!

Szeress hát engem, szeretlek én,
rejts el a szíved szép rejtekén,
csodálom arcod és iszom szavad,
rabod vagyok, így a lelkem szabad!

Szeress hát engem, szeretlek én,
legyél a napfény az élet egén,
tegyél szabaddá, ahogy lehet,
érzem, hogy jobbá válok veled!

Aranyosi Ervin © 2023-02-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Én úgy szeretnék szebben élni!


Aranyosi Ervin: Én úgy szeretnék szebben élni!

Én úgy szeretnék szebben élni,
s boldoggá tenni másokat!
Egy sokkal szebb jövőt remélni,
hol a lélek nem fáj sokat!
Hol eltűnnek a hazugságok,
az igazságunk tündököl,
hol lelkekben békét találok,
s az igaz szó lesz a tükör.
Amibe jó lesz belenézni,
tisztának látni önmagam,
mitől az ember lelke érzi,
a hazugságtól védve van.

Eltűnik végre életünkből,
a valót takaró titok,
s többé senkiben nem merül föl,
hogy „hazudtam, s most lapítok”.
Mindenre végre fény derülhet,
a sötétség elmenekül,
s a lélek is megkönnyebbülhet,
s a fény melegít legbelül.
Szeretet árad szép szívekből,
mely nem hagyja kihűlni azt!
A napfény bennünk táncra perdül,
s az igaz szó nyújt szép vigaszt!

Én úgy szeretnék szebben élni,
s hinni, a szónak súlya van!
Legyen később miről mesélni,
ne csak elszálljon súlytalan!
Boldoggá válva, azzá tenni,
felemelve a másikat,
bárcsak a jóság lenne végre
világunkban az új divat!
A mosoly arcunkon ragyogva
mutatná milyen jó nekünk,
mert szebbé tettük a világot,
és végre, újra szeretünk!

Aranyosi Ervin © 2022.01.19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üdvözöljük a tavaszt!


Aranyosi Ervin: Üdvözöljük a tavaszt!

Vártam már, hogy beköszöntsön,
napfényével nyakon öntsön!
Színeivel felvidítson,
újra életre megtanítson!
Úgy vártam már a tavaszt!

Untam már a ridegséget,
vártam a tél, érjen véget!
Nyíljon virág, Nap ragyogjon!
Vidámságunk ki ne fogyjon!
Vizet és mosolyt fakaszt!

De jó, érzem újra élek,
fák a tavaszról mesélnek,
rügyet bontva öltözködnek,
levelekről álmot szőnek,
s nem hallunk tőlük panaszt!

Jöjj, csak hagyd ott téli álmod,
fénnyel töltsd meg szép világod!
Engedd lelkedet dalolni,
szíved tavasz nyelvén szólni,
ismételje ugyanazt!

Itt a tavasz, kék az égbolt,
nagyon vártuk, milyen rég volt,
megújul a föld, a rét,
figyeld csak a kezdetét!
Figyeld, nehogy elszalaszd!

Ha jól figyelsz, te is látod,
sok kedves, vidám barátod,
ágról ágra ugrik, repked,
vidámságot keltve benned,
búbánatot elhalaszt!

Táncra kél a lét, a Földön,
erre én is készülődöm,
ébredjetek emberek,
jobb kedvűbbek legyetek,
s üdvözöljük a tavaszt!

Aranyosi Ervin © 2021-03-06..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dicsekvés

Fotó: Borsné Katalin

Aranyosi Ervin: Dicsekvés

Ekkora nagy halat fogtam! Mit csináljak most vele?
Hiszen tudod, hogy én halat nem ehetek eleve!
Ám jó el-eldicsekedni, mert mindenki megcsodál,
mindig az a legnagyszerűbb, aki középpontban áll!
Szóval, nem is fogtam halat, csak mutatom, szép vagyok,
színesen szép tollaimon, a napfénye szétragyog.
Csodáld hát meg színpompámat, festő sem fest különbet,
hiába is dicsekedne, hogy festménye különb lett!
Mert a Napra lehet nézni, énreám meg érdemes,
hisz rajtam a színkavalkád, csoda-szépen érdekes…

Aranyosi Ervin © 2019-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Csere-bere gondolatok


Aranyosi Ervin: Csere-bere gondolatok

Mit kellene cserébe adnom,
hogy neked jusson, s nekem is maradjon?

Adok, kapok, hát erről kéne szóljon?
Elég szeretnem, hogy szíved válaszoljon?

Hát tényleg erről szólna csak az élet?
Adok, kapok, és folyton csak cserélek?

Nem szólhat inkább az önfeledt csodáról,
mikor csak nézel, s az élet elvarázsol?

Ha csak azért élsz, mert jól érzed magad,
s vágyod, legyen örök ez a szép pillanat!

Mikor szeretet költözik szívedbe,
s örömöt okoz egy kis virág, egy lepke.

Vagy csak a kék ég, s ragyogó szép Napod
megmosolyogtat, mert ma is megkapod!

Talán nekünk is úgy kellene adnunk,
elvárás nélkül! A küzdelmet feladnunk?

Csak álmodozva, élvezve a létet,
szeretni napfényt és csillagos sötétet!

Tán adni kéne, cserébe nem is várva!
A lelkünk kincsét mástól el nem zárva.

Nyílt szívvel adni, hogy más is hozzáférjen,
hogy mindenki jót várjon, jót reméljen!

Lelkünkben van egy csodálatos kincsünk,
kell, hogy magjából naponta szertehintsünk!

Szétszórva azt, engedni, hogy kikeljen,
lelkünk naponta csodát ünnepeljen!

Nem lenne szükség a csere-berére,
nem volna igény munkára, munkabérre!

Hiszen a jóból mindenkinek jutna,
mivel a lélek teremteni tudna.

Hiszen a világban bármi megteremne,
s mi meg végre örömöt látnánk benne!

Szeretetet és víg mosolyt cserélnénk,
s nem rabszolgaként, de angyalokként élnénk!

Meglelhetnénk az értelmét a létnek,
nem menne annyi ember el cselédnek.

Nem uralhatna senki másik lelket,
eggyé válnánk, kik folyton ünnepelnek.

Az ember végre emberül szolgálna,
ha magáért, s világáért kiállna!

Aranyosi Ervin © 2019-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lopott szabadság

Hőség – Técsi Ágnes festménye

Aranyosi Ervin: Lopott szabadság

Kedvem lenne egy órácskára elkötni ezt a csónakot,
evezni messze-messze innen, mint ahol éppen most vagyok!
Hullámok hátán ringatóznék, beszívva tenger illatát,
evezőm lassú ütemére dúdolnám az idők dalát.

Csobbanva, aztán hosszan húzva – s repülne büszkén csónakom –
s érezném létem, szabadságom, s kiélvezném nagyon-nagyon…
A napfény bőröm simogatná, cirógatna a lenge szél,
s érzéseimre hagyatkoznék, hiszen a tenger bennem él.

Egy órácskára kiszabadulnék, de érezném, hogy ez kevés,
kell nekem ez a bűvös álom, kell ez a szabad késztetés!
Csak elmélázom, s itt hagyom mind, magam mögött a gondokat,
csak csónak kell, elképzelt tenger, s repít máris a gondolat…

De most, csak itt, egy órácskára… Csónakodat most ellopom!
Ne üljön itt a tétlenségben, rabláncra verve, homokon!
Hát elviszem, s életre keltem, hiszen a képzelet szabad,
ha unod már a rab világot, szabadítsd fel te is magad!

Aranyosi Ervin © 2018-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Add nekem a mosolyodat


Aranyosi Ervin: Add nekem a mosolyodat

Add nekem a mosolyodat, mosolyt adok érte!
Nézd, a Hold is szürkeségét napfényre cserélte.
Ragyogjon csak a világunk, úgy végezzük dolgunk,
mosollyal a szájunk szélén, könnyebb boldogulnunk.

Add nekem az érintésed, megölellek érte,
az óceán a Földünket éppúgy körül érte.
Figyelj belül milyen érzés kerekedik benned,
egy ölelés segít neked biztonságban lenned!

Te adsz nekem, én meg neked,
tanuljuk a szeretetet.
Ha egymásnak szívből adunk,
ketten együtt egyek vagyunk.
Te adsz nekem, én meg neked,
gazdagabb a világ veled!
Ha én adok, s te is nekem,
a hálát is megismerem!

Add nekem a szép szívedet, szívem adom érte.
szerethetlek, nem is várok semmi mást cserébe.
Amit adsz, azt elfogadom, én is tudok adni,
ha jó együtt, érdemes lesz egymással maradni!

Te adsz nekem, én meg neked,
tanuljuk a szeretetet.
Ha egymásnak szívből adunk,
ketten együtt egyek vagyunk.
Te adsz nekem, én meg neked,
gazdagabb a világ veled!
Ha én adok, s te is nekem,
a hálát is megismerem!

Aranyosi Ervin © 2017-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Havas gólyafészek


Aranyosi Ervin: Havas gólyafészek

Gólya mama, gólya papa ilyet még nem látott:
– Jéggé fagyott hótakaró fedi a világot!
Mivé lett a pihe-puha, melengető fészek,
hóban áznak a tojások, didereg az élet.

A gólyákat hó takarja, s nincs mi melegítsen,
nincsen napfény, langyos szellő, ami megsegítsen.
Hazajöttek Afrikából, üzenetet kaptak,
s nem találják a nyomát sem a meleg tavasznak.

Hogyan kéne segíteni, hogy mentsük meg őket,
hogy kergessük messzi tájra a gonosz felhőket?
Hogyan tegyük élhetővé újra a világot?
Kérjük Istent, legyen újra a kihűlt Föld áldott!

Aranyosi Ervin © 2017-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva