Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál
Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál
Minden, amit mással teszel,
egy napon majd visszajár.
A haragot, amit küldtél,
lehet, lelked issza már.
Azt add, amit elvársz mástól,
azt, aminek örülnél,
jobb az, mintha másokat csak
folyton képen törülnél!
Küldd inkább a mosolyodat
a világba szerteszét!
Szívét használja az ember,
ne csak „túl okos” eszét!
Szeretetet küldj másoknak,
ölelést, simogatást!
Tedd szebbé az életüket,
s figyeld csak meg a hatást!
A szeretet visszatalál,
érzed majd a melegét!
Csodák gyúlnak lángra benned,
s meglásd léted meseszép!
Emeld fel az elesettet,
a gyengének nyújts kezet,
ha így járod szép utadat,
földi mennybe elvezet.
A poklot is mi csináljuk,
hisz pusztít a haragunk.
Mikor pénzre, kincsre vágyunk,
s egyre többet akarunk.
Nem érjük be boldogsággal,
nem élvezünk örömet.
Jóból másokat kizárunk:
– Ne zavard a körömet!
Pedig inkább oda kéne,
be a körbe húzni őt,
lelassítva a rohanást,
megállítva az időt!
Megmutatni mindenkinek,
szebben élni, hogy lehet.
Megmutatni milyen az, ha
bennünket a szív vezet.
Próbálj szívvel közeledni,
szeress jobbá másokat.
Mert a szeretetlen lélek,
az igazán fáj sokat.
Nyisd hát meg a lelked bugyrát,
szeretettel töltve meg,
add tovább a lelked fényét,
hadd ébredjen a tömeg!
Nincs szükség csatározásra,
egy út van a szeretet,
adj az érző, szép szívedből
másoknak egy szeletet!
Ne ijedj meg, el nem veszhet,
egy nap majd visszakapod.
Így ereszd be a sötétbe,
melegítő szép Napod!
Aranyosi Ervin © 2017-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Legutóbbi hozzászólások