Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Korunk kórja


Aranyosi Ervin: Korunk kórja

Infláció? Csuda jó, meseszép!
Ki találja ki nekünk e mesét?
Ki forgatja a világ kerekét?
Hol találjuk meg azt a remetét?

Miről szól a korunkbeli tudomány?
Az tud mindent, akinél a “dohány”!
Utasítja a tudóst, mi legyen,
tudatosan fókuszált a figyelem!

Ne gyűjtögess, minek az, elveszik!
Élvezd inkább a csepp lét perceit!
Az embernek, ami fontos, ami kell,
hidd el nekem, nem a pénz, nem a siker!

Szeretném hát felnyitni a szemedet,
a megoldás: csak a szív-szeretet!
Ki nem látja, sorsából nem okul,
pénzt hajszol csak, amíg él, konokul.

Aranyosi Ervin © 2022-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Akard megélni!


Aranyosi Ervin: Akard megélni!

Akard megélni boldog álmaid,
jövőd kulcsa a lelkedben lakik,
keresd meg hát, és nyisd ki börtönöd,
amely fölött félelmed őrködött!
Higgy önmagadban, s légy végre szabad,
álmodj merészet és teremtsen szavad!
A gondolat, az varázsol, teremt,
s elnyerheted akár a végtelent!

Amire vágysz, azt mind megkaphatod,
hited által ölt élő alakot,
csak ellenérzés benned ne legyen,
akard a jót, hogy boldoggá tegyen!
Ha képes vagy látni, érezni már,
amit a lelked oly nagyon kíván,
hidd el, egy nap, kézzel érintheted,
mert egy síkra kerülhet majd veled.

Teremt a vágy, s teremt a félelem,
ezek kísérnek át az életen,
s te döntöd el, mire hagyatkozol,
melyik vezet, mikor döntést hozol.
Ha a kormányt a kezedbe veszed,
s a döntést másnak át nem engeded,
akkor a lét majd pont úgy alakul,
hogy nem maradsz az életben alul!

Akard megélni végre álmaid,
vesd hát le most, a múltnak árnyait,
lelked szerint, teremts egy szebb jövőt,
egy emberit, igazán élhetőt!
Vedd hát kezedbe sorsod kerekét,
legyen a lét álmodott, meseszép,
s ha hited is majd helyére kerül,
élhetsz a Földön büszkén, s emberül!

Aranyosi Ervin © 2021-08-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Olvasni jó!


Aranyosi Ervin: Olvasni jó!

Megtanítalak olvasni,
milyen jó lesz teneked!
Mutatom a betűket,
csak tartsd nyitva a szemedet!
Összerakva a betűkből
alakulnak a szavak,
azok mondatokká válnak,
ahogy az ujjam halad!
Mondatokból épülnek
a mesék, szép történetek,
és akkor is olvashatsz majd,
ha épp nem leszek veled!
Ám, ha nem megy, ne erőltesd,
amint látod, itt vagyok,
és mert tudok már olvasni,
szívesen is olvasok!
Te pedig csak nézd a képet
és találj ki új mesét,
én pedig majd leírom,
mert elolvasni meseszép!

Aranyosi Ervin © 2021-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mezei verebek


Aranyosi Ervin: Mezei verebek

Összegyűlik a rokonság,
együtt mindig vidámabb.
Amikor így együtt vagyunk,
minket kerül a bánat.
Nem vagyunk mi gazdag fajta,
inkább olyan mezei,
formáskának teremtettek
meg az Isten kezei.
Közös ebéd, társaságban,
s visszük a sok csemetét,
összébb bújva melegebb van,
az élet így meseszép!

Aranyosi Ervin © 2020-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az őz és a fényképész

Fotó: Zsolti Tamás

Aranyosi Ervin: Az őz és a fényképész

Belebámult az őz a nagy kamerába…
Kedvesen mosolygott, mit gondolt magában?
Hogy ez a szemlélő őt mos megcsodálja?
Talán meseszépnek, s kedvesnek találja?
A kamerán túlról bátran visszanézett,
bárcsak elmondhatná, hogy vajon mit érzett.
Hogy jó lenne együtt, s biztonságban élni,
egymást megtisztelni, hogy ne kelljen félni!

Aranyosi Ervin © 2020-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rózsabokrok

Festmény: Virágh László – Mama rózsái

Aranyosi Ervin: Rózsabokrok

Rózsabokor, rózsabokor,
minden ágán van egy csokor.
Akad bimbó, titkot rejtve,
s kinyílt, ami meg van fejtve.

Rózsaszínnek ezer árnya,
alvó méhnek puha párna.
Tearózsa, sárga, édes,
nincs köze az irigységhez.

Illatával elvarázsol,
nem is akarsz lenni máshol.
Bűvkörébe csábít téged,
s csodálod a meseszépet.

Mind-mind a Mama rózsája,
óvja, védi, megcsodálja.
Külön helyük van a kertben,
dicsőségben, ünnepelten.

Aranyosi Ervin © 2019-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Folyékony szilveszter


Aranyosi Ervin: Folyékony szilveszter
(Egy nehéz év éjszakája)

Egész nap vidámkodsz? Végre jó a kedved?
Sikerült az óév terheit letenned?
Szabad végre lelked, s mint a madár repülsz,
hiszen szilveszter van, hát jobb kedvre derülsz?

Ma semmi sem számít, inni is van jogod,
a vidám percekhez keresed az okot.
Gyakran megvizsgálod a pohár fenekét,
oda az van írva: – Az élet fene szép!

Elszállnak a gondok, feloldódsz a lében,
s vidámságot találsz már a puszta létben!
Egy varázsütésre elszállnak a gondok,
megszépül a világ: – Érted, amit mondok?!

Ám a jókedvedet nehéz fenn tartani,
kéne még egy pohár, s kéne még valami!
Na de mi lehet az, mitől a jó kedved,
folyton magasra hág, s azt megtartja benned?

Mert az ital csak egy darabig boldogít,
és egy idő után, nem lesz jó dolgod itt!
Kell hát egy cimbora, aki veled iszik,
antitoxikálni veled együtt viszik.

Neki van bendője, neked még van pénzed,
könnyebb ihatóvá tenni az egészet.
Mert te társaslény vagy, s neki nincsen társa,
pedig a tiédre hajaz szép járása…

Ugyanúgy meghallgat, mint egy pszichiáter,
segít gyógyszerezni és ugyanúgy átver.
Nem ad papírt róla, hogy nem vagy normális!
Ennyivel hát különb, hát ezt látod máris!

Kisírhatod vállán minden fájdalmadat,
amíg pénzzel bírod, akarja javadat.
Csak italban méri minden tudományát,
s hogy te boldog lehess, eldobja magányát.

Ahány búfelejtő utatokba kerül,
oda mind betértek – ameddig sikerül.
Ha zene is akad, dalra fakad lelked,
csak a szöveg dadog, nem forog a nyelved!

Aztán körbenézve tündéreket láthatsz,
molettkét, soványkát, s hódítóvá válhatsz!
Mind csak téged akar, amíg pénzt lát benned,
te meg megsajnálod, s boldoggá kell tenned!

Minden nő csodaszép, míg van elég pia,
másnaposan viszont, minden nő hárpia!
Ne légy hát másnapos, oldd meg az egészet,
annyi csak a titok: – Maradj mindig részeg!

Minden gond elhagyott, ez az mire vágytál?
Boldogabb új évre bizony rászolgáltál!
Jó, hogy jó előre kifizették béred,
jövő szilveszterre magad utoléred!

Kell hát egy vidám nap, éljen a szilveszter!
Annyian mondták már: – Egyszer él az ember!
Legalább ilyenkor, hadd lehessen boldog…
Elég ha terheid egész évben hordod!

Aranyosi Ervin © 2018-12-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élet, könyv, álom…


Aranyosi Ervin: Élet, könyv, álom…

Könyvbe lábad a szemem,
hisz olvasok!
Kikapcsolom életemet.
– Hol vagyok?
Itt hagytam a tegnapom,
a holnapom…
Másik élet csalogat
az oldalon.

Elvarázsló, meseszép
az üzenet,
lángra gyújtja, felizzítja
tüzemet.
Más lehetek, más bőrébe
bújhatok.
Vidám vagyok, vagy épp
könnyet hullatok.

Színész vagyok, aki most
mást alakít.
Más testében
eljátszhatok valakit.
Átélhetem a lelkemmel
amit ő,
ez magasztos, csodálatos,
rémítő!

Könyvbe merül képzeletem,
ott vagyok!
Más sorsában talán szép
nyomot hagyok.
Közben mások sorsát is
átélhetem,
mégis visszakaphatom
az életem.

A jó könyv is örök
szép emlék marad!
Kísérhettem fennen
szálló madarat.
Átélhettem milyen az
a repülés.
vagy lélekként más
bőrébe kerülés.

A könyvet, ha úgy érzem,
hát leteszem,
mint ahogyan félretettem
életem.
Ha elalszom, valamit
majd álmodok.
Ezt a három utat járva
változok.

El ne hidd, hogy könyv,
vagy álom elvakít,
állandóan alakítok
valakit,
aki itt, a lelkem mélyén
én vagyok,
három síkon oly sok nyomot
széthagyok.

Van e köztük igazi?
– Nem kérdezem!
Bármit teszek, mindenképpen
létezem.
Könyv és álom? A valóság?
Mi lehet?
Mind jó, mikor megérinti
szívemet.

Aranyosi Ervin © 2018-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A mesék birodalma

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin: A mesék birodalma

Volt egyszer egy birodalom a világ legszélén
magasra törő hegy csúcsán, látóhatár végén.
Onnan lógott le a völgybe, kis patak kísérte.
A világ nagy királyai versenyeztek érte.

Bizony, ez a birodalom csodákkal volt telve,
a világon mindenkivel közös volt a nyelve.
Mivel földje meseszép volt, s mérhetetlen gazdag,
ide kíváncsi gyerekek szívesen utaztak.

Pedig nagyon messze volt ám a valós világtól,
nem értette senki miért került ilyen távol.
Szerencsére van egy jármű, amin oda szállhatsz,
s pár órára, ha akarod, polgárává válhatsz.

A képzelet meseszárnya oda repít téged,
megláthatod az ott élő mindenféle népet.
Állatok és mesehősök, álombéli lények,
mind ott laknak, s kíváncsian várnak vissza téged.

Hunyd csak be a szemeidet, Meseország vár rád,
hagyd magadat repíteni, hogyha kipróbálnád!
Királylányok, királyfiak, varázslók is várnak,
tüzet okádó sárkányok őrzői a várnak.

Koboldok és boszorkányok, hétmérföldes csizma,
őket mind-mind megtalálod, úgy mint álmaidban.
Mesetündér, szép dalia, s a vasorrú bába,
kisgyerekként mind-mind ide jártak iskolába!

Varázssíp és varázspálca, mind teszi a dolgát,
egy gazdira váró kutyus várja, hogy karold át!
Minden csoda három napos, aztán újra kezdi,
s aki nem áll ki egy próbát, az a fejét veszti.

Mennyi mesés teremtménye van a képzeletnek,
Meseország őrzi őket, s jó, hogy itt lehetnek.
Ez a mesék birodalma, bármikor, jössz, várnak,
s ha akarod álmodban is gyakran rád találnak.

Aranyosi Ervin © 2018-02-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál


Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál

Minden, amit mással teszel,
egy napon majd visszajár.
A haragot, amit küldtél,
lehet, lelked issza már.

Azt add, amit elvársz mástól,
azt, aminek örülnél,
jobb az, mintha másokat csak
folyton képen törülnél!

Küldd inkább a mosolyodat
a világba szerteszét!
Szívét használja az ember,
ne csak “túl okos” eszét!

Szeretetet küldj másoknak,
ölelést, simogatást!
Tedd szebbé az életüket,
s figyeld csak meg a hatást!

A szeretet visszatalál,
érzed majd a melegét!
Csodák gyúlnak lángra benned,
s meglásd léted meseszép!

Emeld fel az elesettet,
a gyengének nyújts kezet,
ha így járod szép utadat,
földi mennybe elvezet.

A poklot is mi csináljuk,
hisz pusztít a haragunk.
Mikor pénzre, kincsre vágyunk,
s egyre többet akarunk.

Nem érjük be boldogsággal,
nem élvezünk örömet.
Jóból másokat kizárunk:
– Ne zavard a körömet!

Pedig inkább oda kéne,
be a körbe húzni őt,
lelassítva a rohanást,
megállítva az időt!

Megmutatni mindenkinek,
szebben élni, hogy lehet.
Megmutatni milyen az, ha
bennünket a szív vezet.

Próbálj szívvel közeledni,
szeress jobbá másokat.
Mert a szeretetlen lélek,
az igazán fáj sokat.

Nyisd hát meg a lelked bugyrát,
szeretettel töltve meg,
add tovább a lelked fényét,
hadd ébredjen a tömeg!

Nincs szükség csatározásra,
egy út van a szeretet,
adj az érző, szép szívedből
másoknak egy szeletet!

Ne ijedj meg, el nem veszhet,
egy nap majd visszakapod.
Így ereszd be a sötétbe,
melegítő szép Napod!

Aranyosi Ervin © 2017-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva