Aranyosi Ervin: A könyv tündére 28. rész
Category: Gyerekvers, verses mese
Tags: A könyv tündére 27. rész, Aranyosi Ervin, cserébe, ember, fiú, kutya, szeretetet, Varázsgömb, varázsló, varázsol, vers
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 28. rész
Ha a napom elszáll,
hát jöhet a mesém!
Ma is útra keltem,
jó tündéremhez én.
Halljam, a történet
hogyan folytatódik,
sok csoda egymásra,
vajon, hogy rakódik.
Vajon a varázsló
mit talált ki végül,
remélem kiderül
a mai meséből!
– Jaj, ne aggódjon már –
szólt rá az asszonyra,
ne legyen ennyire
már elszontyolodva.
Itt hagyom a kutyát
a fiúért cserébe,
ő majd szeretetet
varázsol szívébe.
Az asszony most kezdett
igazán csak sírni:
– A drága kutyussal
sokra fogom vinni!
Hisz dolgozni nem tud,
csak házat őrizni,
a rengeteg munkát,
nem lesz kire bízni.
A mágus mosolygott,
ezen segíthetünk.
Van erre tudásunk,
mivel teremthetünk.
Csak egy varázsigét
olvass a kutyára,
s rögtön átváltozik,
meglásd, szegény pára.
Képzelj varázsgömböt
szíved közepébe,
s jelenjen meg benne
kedves fiad képe!
Vesd a pillantásod
erre a kutyára,
mondd ki a varázsszót
és várj a csodára!
– „ÁMMAIFSIKAJLÁV” –
ez lesz a varázsszó,
s rögtön varázsolt is
vele a varázsló!
Lám, a kutya egyből
emberré változott,
s azonnal két lábra
állni próbálkozott.
Rögtön csodát látott
a kis kunyhó népe,
a kutyusból lett
a fiú tükörképe.
Más tán nem is tudna
különbséget tenni,
csak egy anya szíve
képes észrevenni.
És a varázsló szólt:
– Téged fog szolgálni,
s hidd el a munkája
javadra fog válni.
Mikor reá nézel,
fiad jut eszedbe,
s érezheted azt,
hogy tőle vagy szeretve.
Ám őt minden este
varázsold majd vissza,
s kutyaként majd újra
a kutya vizét issza.
Éjszaka, míg pihensz,
őrzi majd a házat,
és reggel kezdődhet
újra a varázslat.
Ahhoz, hogy eb legyen,
másik varázsszó kell,
de csak megbirkózol
ezzel a kettővel!
A másik varázsszó
„ÉBBEZZOTLÁV” legyen,
s hagyd, hogy a varázslás
boldogabbá tegyen.
A hasonmás fiú
kutyává lett megint,
négy lábra állt újra,
a fajtája szerint.
Mi a jelentésük
a varázsszavaknak?
– kérdezte az asszony –
mert úgy látom hatnak.
Mért e két varázsszó?
Tudd meg a miért-et!
Olvasd visszafelé,
s akkor majd megérted!
A mára mért mesém
e pontnál elfogyott,
rám talált az álom,
s ahogy kell, elnyomott!
A folytatáshoz kattints ide
Aranyosi Ervin © 2019-07-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Pingback: Aranyosi Ervin: A könyv tündére 27. rész | Aranyosi Ervin versei