Aranyosi Ervin: A könyv tündére 29. rész
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 29. rész
Ahogy elszállt a nap,
úgy jött el az este,
a kíváncsi lelkem
a tündért kereste.
Siettem én hozzá,
folytatásra vágytam,
futottam és porzott
az út is utánam.
Ott várt a varázstál,
megtöltve már vízzel,
s tündérem már főzött
mesét hozó ízzel.
Látszott már a kunyhó,
s az asszony a kertben,
dolgozott serényen,
szívvel, hála telten.
Mellette a fia
szintén serénykedett,
nem játszott házőrzőt,
vagy épp lusta ebet.
Azt csak négyen tudták,
hogy ő csak hasonmás,
hiszen a varázslat
épp ettől lett pompás.
Persze, nem tudhatták,
hogy a tündér látta,
mikor a varázsló
elment hajnal tájban.
Hogy fel ne ismerjék,
a fiúra rászórt
egy kutyává tevő
valódi varázsport.
Pont úgy néztek ki hát,
mint a jött vendégek,
kutyával kóborló,
szegény koldus népek.
Aztán kint a mezőn
nagy forgószél támadt,
fel is kapta őket,
vitte a varázslat.
Varázsló várának
udvarán landoltak,
s újra a megszokott
gúnyájukban voltak.
A mágus a fiút
körbe is vezette,
e varázsos lakot
rögtön megszerette.
Valahogy mindenből
a szeretet áradt,
jókedv és vidámság
járta át a várat.
Minden apró zuga
olyan, mintha élne.
Senkiről sem látszott,
hogy cseppet is félne.
Mert hát a varázsló
nem egyedül lakott,
nem tett ajtajára
vár védő lakatot.
De csak a jó lélek
tehette be lábát,
a rossz elkerülte
a varázsló várát.
– Na fiam, holnaptól
kösd fel a gatyádat,
komoly feladatok,
varázsdolgok várnak.
Minden tudományom
neked megtanítom,
mindent amit lehet
égi, földi síkon.
Néhány fontos szabályt
meg kell most tanulnod,
nem szabad a harag
csapdájába hullnod.
Ne hagyd gondolatod,
tévútra vezetni,
tanulj meg a rosszon
szívedből nevetni.
Csak a jó érzések
visznek majd előre,
sok mindent tapasztalsz,
tanulj hát belőle.
A szívedre hallgass,
eszed támogasson,
s engedd, szereteted
a másikra hasson!
Sose vívjál harcot,
az nem vezet jóra,
hallgass a lelkedből
súgott tiszta szóra.
Lám a mai mesém
pont itt félbeszakadt,
én észre sem vettem,
s az időm elszaladt.
Hát búcsút intettem,
kedves tündéremnek,
kellett a pihenés
megfáradt fejemnek.
A folytatáshoz kattints ide
Aranyosi Ervin © 2019-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Pingback: Aranyosi Ervin: A könyv tündére 28. rész | Aranyosi Ervin versei