Aranyosi Ervin: A fény születése

A festmény Dávid Júlia alkotása. A fény születése

Aranyosi Ervin: A fény születése

Karacsun a magyar népnek örömteli ünnepe,
szeretettel, reménységgel lesz a magyar szív tele!
A sötétség fordulója, a fény születése,
az elfáradt Napkorongnak újjáéledése!
Csodaszarvas az elgyengült napot felemelte,
ezt segítve örömtüzek gyúltak világszerte.

Hegygerincen örömtüzek kaptak erős lángra,
égen gyúló csodafények játékait látva,
Fenn az égen a Nap fénye haloványan látszott,
már délután lepihent és csodás álmot látott.
Ez az éj volt minden évnek leghosszabbik éje,
a Nap álmát őrizte a sámándob zenéje.

Karacsun, karacsun, gyúljon ki a fény,
Karacsun, karacsun, éled a remény,
hadd szülessen Napistenünk erre a világra,
hadd boruljon szép tavasszal minden fa virágba.

Téli napforduló után három szép nap eltelt,
a kerecsen sólyom röpte jelezte a reggelt,
égre szállt a turul madár a Napot felemelte,
a fénylő Nap az erejét lassan visszanyerte.
Az ég ura, turul madár felszállott az égre,
a magyarok fáradt lelkét feltöltötte végre.

Áldást küldött a világra, szeretettel telve,
kitárt szárnya védelmezett, minket ünnepelve,
a szívekben tiszta fény gyúlt, a szeretet lángja,
hitet, erőt, bizakodást biztosított szárnya,
védelmezte a Turulnak büszke nemzetségét,
megalkotta a magyarság csodaszép egységét.

Karacsun, karacsun, gyúljon ki a fény,
Karacsun, karacsun, éled a remény,
hadd szülessen Napistenünk erre a világra,
hadd boruljon szép tavasszal minden fa virágba.
Karacsun, karacsun, gyúljon ki a fény,
Karacsun, karacsun, éled a remény,
mert az élet világosság, a szeretet győzzön,
fejünk felett fénylő Napunk boldogan időzzön!

Aranyosi Ervin © 2017-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva