Aranyosi Ervin: Embertelen világban

Aranyosi Ervin: Embertelen világban

Okostelefonon lebutítva látod,
hogy veszik el tőled lassan a világod.
Írásjelek helyett, kis ikonok vannak,
ne adjanak munkát megfáradt agyadnak!
Nem kell gondolkodni, csak tenni a dolgod,
hisz a ma embere a kütyüktől boldog.
Fontos: legyen mindig, amit birizgálhatsz!
Kiürített aggyal robottá is válhatsz!
Okos a sok kütyü, te vagy lebutítva,
tákolt magyar nyelvet olvashatsz leírva.
Tele „Inglis” szóval, szókifacsarással,
gőgicse beszéddel, s lassan minden mással.
A szép, helyesírás ma már nem is számít,
a rosszul leírt szó, a részünkké válik.
A kezünkkel írni lassan elfelejtünk,
még a kevésbe is sok-sok hibát ejtünk.
Okos kütyüibe befordult az ember,
s nem tud mit kezdeni már a szeretettel.

Szeretném, ha mégis másképp alakulna,
és a világ újra virágba borulna!
Éltetnénk a szépet, jó emberré válnánk,
tenni szebb jövőért bensőnkből próbálnánk!
Újra megtanulnánk szívünkből szeretni,
emberibb világban tisztán, jónak lenni!
Hinni önmagunkban, s nem sikerben, pénzben,
mely az önvalónkat nyeli el egészben.
A pénz csak egy eszköz, s nem uralhat minket,
látnunk kéne végre valós kincseinket!
Mert szeretni jöttünk, örömöt találni,
megélni a létet, jó emberré válni!
Együtt és egymásért tenni tiszta szívvel!
Jó útra találni szeretettel, hittel!
Emberséges módon bánni a világgal,
méltón együtt élni állattal, virággal.
Élni, s élni hagyni, egymást felemelni,
életünk értelmét nap, mint nap meglelni!

Aranyosi Ervin © 2021-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva