Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Teremtő jelen

Aranyosi Ervin: Teremtő jelen

Aranyosi Ervin: Teremtő jelen

Egy ág végére ültem én
és az, mint hinta leng velem.
Így született e költemény,
e fázós, furcsa reggelen.

A hintám le-föl ringatott,
s bár túl komolyan vettem én,
a mozgás vidámnak hatott,
s nevetni kezdtem könnyedén!

És lásd, a Nap velem nevet,
bár gyenge még a sugara,
még nem küld nyári meleget,
de érzi, újra lesz nyara!

A remény, fényében ragyog,
Mindennap tudja, kelni kell!
Hite hívja a holnapot,
s nem éri be csak ennyivel!

Akarja, várja a jövőt,
lelkében holnapot teremt.
Szabadság vágya hajtja Őt,
s éli a teremtő jelent!

Aranyosi Ervin © 2015-01-19.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

3 Responses to Aranyosi Ervin: Teremtő jelen

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .