Aranyosi Ervin: Ló-veréb
Csiripelve ágról ágra
röpköd a kis ló-veréb.
Hát őt senki nem irigyli,
nem mondják rá: – Jaj,de szép!
Nagy a feje, búsuljon hát,
így gondolják oly sokan,
de ő ezzel nem törődik,
csiripelget boldogan.
Néha-néha meglátogat,
bekopog az ablakon,
ha kinézek, megkérdezi:
– Hol van már az abrakom?
Olykor-olykor megkínálom,
egy kis zabot csipeget,
ha szeretnék lovagolni,
faképnél hagy, s hiteget.
Néha vágtat, s lóg az orra,
néha verébként repül.
Katasztrófa akkor érhet,
ha lóként vállamra ül.
Aranyosi Ervin © 2017-07-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Legutóbbi hozzászólások