Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Választás?

Aranyosi Ervin: Választás?

Vajon írástudatlanok,
mert x-szel írják nevüket?
Felelősség elhárítva,
nem terheli lelküket?
Választanak sok rossz közül,
s nem hallatják hangjukat,
s kizárják a döntésekből,
egy új ciklusra magunkat!

Analfabéták állnak sorban,
hogy kitegyék ikszüket!
Miattuk élünk lent a porban,
hiszen a jóra mind süket!
Hazugságokra bólogatva,
hiszik, hogy ők is döntenek,
lemondanak csak, voksot adva.
Pokolra benzint öntenek!

Urnákba dobják kis papírjuk,
halott világuk hamvait.
Nincs esély rá, hogy újra írjuk,
a történelem lapjait!
Kevés, ki látja a valósat,
kinek a rosszból már elég,
így válik valóra a jóslat,
így bűnhődik jövőt e nép!

A választás, nem old meg semmit,
egymásnak feszül a magyar,
ezért soha nem is lesz rend itt,
s az lesz, amit a „PÉNZ” akar!
Országgyűlés ahol mellékes,
s nincs is jelen népakarat,
egy ház, mit adott a kellékes,
hogy elhazudják szavadat.

Siralomház, hol pálcát törnek
a szép, magyar nemzet felett,
hol újabb négy évig gyötörnek
a meghasonlott emberek.
Tőled van felhatalmazásuk,
hogy árulásukat tegyék,
hogy kiforgassák a palástjuk,
és mindenünket elvegyék!

Aranyosi Ervin © 2026-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem akarok pénzt keresni…


Aranyosi Ervin: Nem akarok pénzt keresni…

Én nem akarok pénzt keresni!
Csak találni akarok!
Nem úgy, mint a kisemmizett,
szorgos, dolgos Magyarok!
Bár tudom, a szólásban áll,
aki keres, az talál,
de nem kereste meg az sem,
kinél pénzünk halomban áll!

A többi nép másképpen szerzi,
A francia megnyeri!
Az angol csak meg megcsinálja,
s jó kedéllyel elveri!
A német, az kiérdemli,
lehet bár érdemtelen,
a sok bankár mind-mind tudja,
mikor nyer egy ügyleten!

Sokszor vér tapad a pénzhez!
Sok verejték, mit sem ért!
Sokkal inkább agyafúrtság,
csel, csalás kell mindenért!
Kell a kapcsolati tőke,
csak add el a lelkedet,
és az ördög telerakja
suskával a zsebedet!

Tőzsde, s más szerencsejáték,
hajtja fel az árakat,
a bóvli is értékes lesz,
a jó értéktelen marad.
Nem tükröz se tehetséget,
sem mérhetetlen tudást,
s júdáspénzzel jutalmazzák
az emberi árulást!

Fizetsz, hogy a pénzt használhasd,
hogy mikor kell, meglegyen,
hogy megőrizzék papíron,
aztán a bank megvegyen!
Adózol, hogy elkölthessék,
amire úgysem adnád,
hogy dőzsöljön, a hatalom
újabb terheket rak rád!

Nem akarom hát keresni,
bánatpénzt se akarok,
hisz le vagyunk értékelve,
mi, egyszerű Magyarok!
Kevesebbet ér a pénzünk,
kirabolták nemzetünk,
addig-addig keresgélünk,
míg egyszer csak nem leszünk!

Aranyosi Ervin © 2023-11-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva