Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Pénzkeresés

Aranyosi Ervin: Pénzkeresés

Miért nehezebb mi nekünk gazdagodni?
Pedig a magyar megannyi szépre képes,
– kreatív nyelvünk újító, s teremtő, –
s hallva az ember büszkeséget érez.

Talán a pénz, az nem magyar találmány:
– francia nyeri, az angol megcsinálja,
az orosz keményen megdolgozik érte,
finn kiérdemli, a német megszolgálja.

Egykor – mi kellett – előteremtettük.
De pénzünket ma, úgy kell megkeresni.
Hajszoljuk hát és robotolunk érte,
de jól eldugják, nehéz nyomára lelni!

Gondolj a pénzre, mint áradó folyóra,
folyjon keresztül, ömöljön rajtad át.
Teremtsen szépet és éltető bőséget,
virágoztasson népet és hazát.

Gazdagítson a gondolat hatalma,
vágyad és álmod, hajtó erőd lehet.
Érzelmeid acélosítják lelked,
s csodát varázsol a bűvös képzelet.

Amíg kerested, sehol nem találtad!
Engedd hát jönni, s engedd nyugodtan el.
A pénz csupán egy eszköz – nem varázslat –
ne pénzre vágyj, teremtsd meg, ami kell!

Aranyosi Ervin © 2012-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Komplett menü a fogyókúrázónak


Aranyosi Ervin: Komplett menü a fogyókúrázónak

Tányéromon pont középen,
az a zöld pont, a kajám,
fogyókúrám érdekében,
ennyit főz a konyha rám.
Ezt a menüt drágán mérik,
nem csoda, hogy sikeres.
A pénzem az gyorsabban fogy,
ám az edzőm jól keres!

Aranyosi Ervin © 2012-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabályok

Aranyosi Ervin: Szabályok

Önző szabályoktól hemzseg a világunk,
szembe szállni velük nem merünk, nem vágyunk.
Lelkünkben bombaként ketyeg fojtott vágyunk,
így betegedünk meg, s testünk nyomja ágyunk!

Aki felettünk áll, s azt hiszi, hogy gazdag,
rögtön törvényt készít, s bennünket igazgat.
Ha a szabályokban logikát sem látsz már,
amit kapsz, az jogos, biztos “rászolgáltál”.

S ne hidd, – politika, – amit itt beszélek,
csak a hétköznapok gondjai közt élek.
Hej, hogy sajnállak én, – aki szabályt alkot, –
mert úgy érzed csak így lehetsz te a bajnok.

Nem “versenyzem” tovább, mert nem azért írok,
hogy a szavaimmal teljenek papírok,
Korábban is járt már, úgy a költő ember,
szembe kellett szálljon önző értelemmel.

Bármennyire fáj is, ki kell ezt mondani,
másképp kell a népet jóra “tani-tani”!
Hogy a pénz helyébe a szeretet lépjen,
hogy az emberiség végre észre térjen!

Aranyosi Ervin © 2012-01-18.
A vers  és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva