Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tanítgatlak szavakkal szeretni


Aranyosi Ervin: Tanítgatlak szavakkal szeretni

A szónak ereje van! Hát a szeretetnek?
Az igazán erős, kit szívből szeretnek!
Lehet szavakkal is őszintén szeretni,
szóval teremteni, boldogabbá tenni!

Tanítgatlak tehát szavakkal szeretni,
tanuld meg magadat boldogabbá tenni,
és ha szép szívedből a szeretet árad,
az élet értelmét – hidd el! – megtaláltad!

Élő energia működteti testünk,
szükségünk van reá, s lám hibába estünk!
Mástól akarjuk azt folyton megszerezni,
s hisszük: a máséval tudunk boldog lenni!

Ám megszerzésének van egy könnyebb módja,
mert a szívünknek van szép adni valója,
ez is energia, ám a legcsodásabb,
mivel a szeretet útján nem csak átad!

Hiszen szeretetre szeretet a válasz,
s akármikor adod, gazdagabbá válhatsz.
Úgy adhatsz, hogy közben nem vész el mit adtál,
szerte szórtad kincsed és gazdag maradtál.

Amit válaszul kapsz, az erősít téged,
így válhat teljessé a jó egészséged,
s örömmel gazdagodsz, jókedvvel, vígsággal,
s összhangba kerülhetsz az egész világgal!

Teremts hát szavakkal mától szebb világot,
vonzd a jó szándékot, szerető barátot!
Szeretettel segíts rászoruló lelket,
mert a hála erő, ami felemelhet!

Küldd hát szereteted bátran szerte-széjjel,
szebb lesz az ébren lét, gazdagabb az éjjel.
Szép álmaid lesznek, ha így végzed dolgod,
szeretve is leszel és általa boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok a körről…

Aranyosi Ervin: Gondolatok a körről…

Rajzoltak, lám, egy kört körénk,
s mi mind e körben élünk.
Más írja meg az életünk,
s innen kilépni félünk!

Ott kint az élet gyönyörű,
s mi mégis körben állunk,
s várjuk, hogy egyszer, egy napon,
talán szabaddá válunk.

Vannak, kik látják kint a fényt,
vágynák a szabadságot,
eltudnak hinni szebb jövőt,
egy boldogabb világot.

A rajzolt fal átléphető,
de visszahúz a többi!
Hiszik: az ott a sors fala
s nincsen, ki azt ledönti.

Napi rutin köt gúzsba csak,
s mondod: Teszed a dolgod!
Idegenekért robotolsz.
Sohasem lehetsz boldog!

Filmeken nézed a csodát,
hogy is lehetne élned,
s látod, boldogok odaát,
létezik boldog élet!

Börtönőröd a gondolat,
s lázadsz: – Mert másképp látom?
Azt hiszed, majd megváltozik
minden a túlvilágon?

Ha úgy hiszed, hogy van halál,
mondd miért maradsz szolga,
mért rabság nyomja bélyegét
a szép hétköznapokra?

Végig szenvedsz egy életet,
fiadnak megtanítod,
s hiszed, másképp nem is lehet,
mert erről van papírod.

Egy vad állat is szabadabb,
nincs megkötve a lelke.
Szeretni képes önmagát,
s nincs öncsonkító terve.

Lehetőségek százai
várnak, csak hinned kéne,
de visszahúz hitrendszered,
hazug lelkek törvénye.

A törvények a láncaid,
s hiszed, hogy érted vannak.
s tudják a bősz törvényhozók:
lent mindent elfogadnak!

Kivinnélek, de nem hagyod,
jönnek a kifogások!
Te azonnal betemeted,
ha alagutat ások.

S lám, visszahúztok oly sokan,
s győztök – ti vagytok többen,
nehogy már nekem jobb legyen!
Maradjak börtönömben!

Azt hiszitek választotok,
de nincs alternatíva,
döntést hozni, csak látszólag
vagytok a körbe hívva.

Mert mindaz, ki e körben ül,
már lemondott magáról,
s nem csak jövője veszett el,
de lemondott a máról!

Aranyosi Ervin © 2017-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jaj, milyen szép is lenne…


Aranyosi Ervin: Jaj, milyen szép is lenne…

Jaj, milyen szép is lenne,
mindig szeretve lenni.
Örömlő tiszta mézből,
csak enni, enni, enni.
És megkínálni mást is,
örömöt, mosolyt főzni,
és adni, adni, adni,
s mindezt szívemmel győzni!

Jaj, milyen szép is lenne,
fürdeni tiszta fényben!
Meglelni tükörképünk,
egy másik érző lényben.
Hallgatni szép szavára,
és mindent elmesélni,
és aztán csendben lenni,
s csak élni, élni, élni…

Aranyosi Ervin © 2017-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kérdések az Úrhoz


Aranyosi Ervin: Kérdések az Úrhoz

– Uram, az emberek mért félnek szeretni,
a sérelmeiket végleg eltemetni?
Mért félnek megélni a valót, a szépet,
s mért magukon kívül keresnek csak téged?

Hozzád imádkoznak, de nem téged látnak,
csak az árnyoldalát egy fénylő világnak.
Önmagukat múló eszköznek tekintik,
könnyükkel a Földet bőven telehintik.

Úgy hiszik, egyedül te vagy csak a jóság,
és saját lelküket a földbe tapossák.
Te szereted őket, de ők ezt nem érzik,
vágyakozó szívük félelmektől vérzik.

Lelkük az ördögtől, a pokoltól retteg!
– Uram, mért nem mondod el az embereknek,
hogy az árnyék világ csak saját szülöttük,
s ha a fénybe lépnek, elmarad mögöttük!

Mért kötik lelküket rút feltételekhez,
amik rabbá tesznek, s árnyvilágnak kedvez?
Mért nem képesek a létet megcsodálni,
az élet, az öröm oldalára állni?

Pedig a világ szép, s jónak teremtetted,
gyönyörű természet dicsér minden tetted.
Csak az ember nem tud boldogságra lelni?
s hiszi másoknak kell folyton megfelelni!

– Uram, nem tudnád a terhüket levenni,
szeretet vizével boldogabbá tenni?
Ne kívül keressék, mi belőlük árad,
hogy egyenlők veled, s ott vannak tenálad!

Nem a másvilágon van a Te országod,
itt is meglelhetik mire szívük vágyott!
Nem kell nagy bátorság, csupán nem kell félni,
csak hinni, hogy lehet szeretetben élni!

Aranyosi Ervin © 2017-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kiragyogni…


Aranyosi Ervin: Kiragyogni…

Kiragyogni a környezetből,
mássá válni, – ez lázadás?
Többet várni az életemtől,
tán mástól eltérő szokás?
Mégis, mégis én többre vágyom,
nappal is ébren álmodom!
Hiszem az utat megtalálom,
s örökre ott lesz lábnyomom.

S a jók majd biztosan követnek,
velem álmodnak szüntelen!
Hisznek bennem és rám nevetnek,
hiszen a lelkem bűntelen!
Szeretni jöttünk a világra,
arcokra festeni Napot!
Örömre és sikerre vágyva,
amit elérsz és megkapod!

De a siker nem pénz, nem kincsek,
csak apró napi örömök.
Megbocsájtják a vétkeinket,
amit szívemből köszönök.
Lelkemben, lásd, ott él a hála,
mely fagyban, vészben melegít.
A zord idő tavaszra váltva
űzi el létem teleit.

Hiszem Napom egyformán árad,
arra ki vágyja melegét.
Szeress, nevess, az utad járjad,
s lásd be, az élet csodaszép!
Emeld fel a még csüggedőket,
mutasd, hogy élni hogy lehet!
Ne hagyd bűnben elveszni őket,
mert szívük ma még nem szeret!

Ragyogj ki hát a szürke létből,
mutasd, hogy élni érdemes.
Meríts erőt akár meséből,
legyen a lét már érdekes.
Biztasd magad, emelj fel mást is,
mutass utat, mely járható,
légy gyógyító, akár a jáspis,
s legyen erőd mindenható.

Ha lelked néha belefárad,
hagyd csak ragyogni Istened,
hisz Ő veled van, mindig nálad,
s adott méltó tudást neked.
Teremts ragyogva szebb világot,
fényed csak szórjad szerteszét!
Locsold lelkedben a virágot,
emelje fel büszkén fejét!

Aranyosi Ervin © 2017-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A napsugár varázsa


Aranyosi Ervin: A napsugár varázsa

Tanuljunk a Naptól őszintén szeretni,
szerte a világba fénymagot elvetni.
Mert, aki elveti, szeretetet arat,
áraszd tiszta fényed, legyen példád a Nap!

Figyeld csak a Napot, mindennap varázsol,
megszépül a Földünk kedves mosolyától.
Nem sajnálja szórni, nem fogy ki belőle,
szívünk általa kap mindig új erőre!

Ahol napfény ragyog, menekül a bánat,
varázsereje van az ő mosolyának.
Beléd is költözött élő tiszta fénye,
benned is virágzik a holnap reménye!

Bánat, bú, sötétség menekül előle,
hitet, bizakodást meríthetsz belőle.
Melegséggel tölt el fénye, ragyogása,
egy isteni csoda a napsugár varázsa.

Aranyosi Ervin © 2017-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mutass utat

Császár Tamás festménye

Császár Tamás festménye

Aranyosi Ervin: Mutass utat

Leszülettem, tanulni jöttem,
szívemet kitártam.
Keresem még hol a helyem
ebben az új világban.
Járj előttem, mutass utat,
legyen amit kövessek,
lábnyomodban lépegetek,
hogy boldoggá lehessek.

Taníts hát meg, hogyan is kell
e szép világban élni,
ne ijesztgess, ne fenyegess,
ne kelljen folyton félni!
Szeretni mindig tudtam én,
szívem örülni képes,
azt is tudom, mosoly vezet
az emberek szívéhez.

Lelkemben még öröm lakik,
amit magammal hoztam,
mosolyomból kéretlenül,
én mindnek adakoztam.
Szeretném felvidítani
szívvel e szép világot.
mindenkinek, ki erre jár,
adni egy szív-virágot.

Kérlek, hát ebben támogass,
megélni küldetésem!
Szeretetről szóló szavad
mind-mind szívembe vésem.
Nem gonoszok az emberek,
s tudom, mit kéne tenni,
hogyan lehet a lelkeket,
szívvel jobbá szeretni.

Az élet az, mi fontosabb,
anyagnál, bármely tárgynál,
de kincset kergetsz szüntelen,
bár szeretetre vágynál.
Siker és nagyra becsülés,
gazdagság vonz magához.
Mindig a harc, a küzdelem,
mi téged meghatároz.

Ám ez az út nem kell nekem,
mert útvesztő a szívnek.
Magányt teremt a törtetés,
csak csalnak ócska kincsek.
Elnyomják az értékeset,
kincsekre, pénzre vágynak,
pedig így adják lelküket
a rút rabszolgaságnak.

Háborúk, titkok, bűnözés,
hatalomvágy a célod?
Uralni mindig másokat,
tűzben tartod acélod?
Ám, mindenki legyőzhető,
s rettegsz, mikor lesz vége,
kihal a szív, s a lelkednek
elfogy az elesége…

Azt kérem hát, másra taníts,
szeretni, szépen élni,
hogyan lehet föld poklait,
földi mennyre cserélni.
És kellenek a válaszok,
vezess és mutass példát,
s az úton végig jöjj velem,
s a boldog létet éld át!

Aranyosi Ervin © 2017-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanuld meg önmagad szeretni!

Tanuld meg önmagad szeretni
Aranyosi Ervin: Tanuld meg önmagad szeretni!

Tanuld meg önmagad őszintén szeretni,
Ez az első lépés, ha boldog akarsz lenni.
Állj a tükröd elé, nézz a két szemedbe,
próbálj elmerülni csodaszép lelkedbe.
Mert csodálatos vagy, csupán nem tudsz róla,
talán, mert nem mondták pici korod óta.
Lelked mélyén csillog tökéletességed,
ám te nem éled meg csodás képességed.

Tökéletes lényként jövünk a világra,
szeretetre vágyva, lelkünket kitárva.
Még képesek vagyunk magunkat szeretni,
másra mosolyogni, s őszintén nevetni.
Beragyogja fényünk környező világunk,
mosolyunk szikrája szítja örömlángunk.
Akik minket néznek, boldogan szeretnek,
visszamosolyognak, jó kedvvel nevetnek.

Aztán tanítanak, arra, mit tanultak,
ránk adják gúnyáját a megtanult múltnak.
Elmondják – szerintük – hogy kellene élni,
segít’nek örömöt, bánatra cserélni.
Mikor leszületünk egy másik világból
– ahol minden lelket a szeretet ápol –
a butaság ellen védtelenné válunk,
hitrendszerek döntik össze szép világunk.

Aranyosi Ervin © 2016-09-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Turbékolás

turbékolás
Aranyosi Ervin: Turbékolás

Hófehér galamb vagy, ki a párját vonzza,
szerelemre éhes. Aki viszonozza,
aki kiteríti lelkét hófehéren,
s remélem szívemmel, lelkemmel elérem.
Bár sötét a külsőm, én sem vagyok rosszabb!
Veled turbékolnék, szívesen naphosszat.
Legszebb érzéseim suttognám füledbe,
Apró zugot kérnék törékeny szívedben.

Kitárnám a lelkem, csak igazat szólnék,
minden kérdésedre önként válaszolnék.
Hadd lássam lelkedet, vajon, olyan szép-e,
mint az én szívemnek rólad formált képe.
Ne rejtsd el előlem száz apró hibádat,
szeretni akarom – furcsa az imádat!
Szépségeddel együtt el tudom fogadni,
s én is hadd akarjak minél többet adni.

Én sem titkolom, mi nem válik javamra,
hazugságot, önzést nem veszek magamra.
Nem építek neked széptevésből várat,
melyet fenntartani a lelkem elfárad.
Szeress engem, kérlek, együtt száz hibámmal,
szeress tiszta szívből, ne csak ímmel-ámmal!
Hadd keressek benned eldugott csodákat,
amit mélyen titkolsz, s a szívedbe zártad!

Nem akarlak saját képemre formálni,
sohasem kell értem más emberré válni.
Mint kő a patakban, úgyis csiszolódunk,
néhány rossz szokásunk, majd lepereg rólunk.
Szeretni akarlak, megismerni vágylak,
maradj meg ilyennek, hófehérnek, lágynak!
Kettőnk tiszta lelke, hadd olvadjon eggyé,
páncélodat dobd el, alakuljon keggyé!

Letettem a lelkem eléd hófehéren,
vedd el, és cserébe a tiédet kérem!
Tanuljunk őszintén és tisztán szeretni,
ez a kívánságom, a vágyam csak ennyi.
A világon minden megtalálja párját!
A lelkek útjukat nem hiába járják!
Áldom a sorsomat, végre rád találtam,
s hiszem, hogy általad teljesebbé váltam!

Aranyosi Ervin © 2016-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék

Úgy szeretnék
Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék

Úgy szeretnék egyszerűen és boldogan élni,
élményekkel gazdagodni, álmokról mesélni.
Lépten-nyomon észre venni, meglátni a szépet.
hálás szívvel visszaadni kapott emberséget!
Úgy szeretnék varázsolni, élő csodát látni,
úgy szeretnék jó tetteket méltón meghálálni.
De jó lenne, ha sok ember támogatna benne,
ha világunk élhető hely, kis mennyország lenne.
Úgy szeretnék ember lenni, érzéssel megáldott,
s úgy szeretném átformálni a züllött világot.
Úgy szeretnék fényt gyújtani a sötét fejekben,
úgy szeretnék éreztetni és láttatni egyben.
Úgy szeretném tanítani, miről szól az élet,
tovább adni, jó példával, tanult emberséget.
Úgy szeretnék…de úgy hiszem ez az egész álom,
tanulnom kell jobbá válnom, most is ezt csinálom.
Úgy szeretnék egy szép napon boldog ember lenni,
addig, persze tanítok, és tanulok szeretni…

Aranyosi Ervin © 2016-12-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva