Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretni kell, szeretni kell!


Aranyosi Ervin: Szeretni kell, szeretni kell!

Nem fáj már a múltam,
elengedtem én.
amit kellett megtanultam,
belém költözött a fény!
Itt, a mában élek,
jövőt álmodok,
a holnaptól nem félek,
tudom, teremtő vagyok.

Szeretni kell,
szeretni kell,
álmunkból nem ébredni fel!
Hitet adok,
reményt adok,
magam mögött nyomot hagyok.
Szeretni kell,
ölelni kell,
mások lelkét emelni fel!
Hitet adok,
reményt adok,
egészen emberből vagyok!

Itt élünk a mában,
fontos, amit hiszünk.
A jólét áramába,
új álmokat viszünk.
Szebb jövőt teremtünk,
a jóról álmodunk,
a fény már itt él bennünk
szebb világot alkotunk!

Szeretni kell,
szeretni kell,
álmunkból nem ébredni fel!
Hitet adok,
reményt adok,
magam mögött nyomot hagyok.
Szeretni kell,
ölelni kell,
mások lelkét emelni fel!
Hitet adok,
reményt adok,
egészen emberből vagyok!

Aranyosi Ervin © 2017-10-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy ló-barátnak

Aranyosi Ervin: Egy ló-barátnak

Adok neked egy nagy puszit,
annyira szeretlek!
Örülök, hogy része vagyok
kedves életednek!

Örülök, hogy megengeded,
hogy hátadra másszak,
hogy utadon veled tartva,
még messzebbre lássak.

Örülök, ha veled vagyok,
a hátadon ülve.
Vidáman nézzük a napot,
mindenen derülve.

Egy ütemre mozog testünk,
egy irányba tartunk.
s olyan jó, hogy barátom
vagy, s szeretni akartunk!

Simogatom kedves arcod,
homlokod, sörényed,
olyan jó hogy barátomnak
tudhatlak már téged!

Holnap megint jövök hozzád,
veled leszek újra,
kicsi szívem veled épp
a szeretést tanulja!

Aranyosi Ervin © 2017-10-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva


By

Aranyosi Ervin: Ne maradj ki!


Aranyosi Ervin: Ne maradj ki!

Kimaradsz a boldogságból,
ha nem mersz szeretni!
Ha ebben a szép világban
nem akarsz részt venni.
Kívülállóként figyeled,
hogy szeretnek mások,
s várod azt az életedben,
hogy majd legyen rá ok!

Mi lenne, ha megpróbálnál
szeretni ok nélkül,
hogy ne maradj szeretetlen,
s boldogtalan végül.
Adj jó esélyt önmagadnak,
s várd a boldogságot,
töltsd meg inkább szeretettel
az üres világod!

Engedd be s szeretetet,
fénylő szíved tárd ki!
Hadd lépjen be szeretettel,
kis kapuján bárki.
Bárki, aki téged szívből
megszeretni képes,
bárki, kinek te is eljutsz
szerető szívéhez!

Bezárt szívvel – hidd el nekem –
nem érdemes élni!
Ha nem hinnéd, hitrendszered
ki kéne cserélni.
Szeretettel vagyunk készen
csak a boldogságra,
tekints tehát szeretettel
mától a világra!

Légy része a boldogságnak,
hidd el, ez a dolgod,
egy értelme van a létnek,
ha az ember boldog.
Boldogítsuk egymás szívét,
szeressük csak jobbá,
váljunk hát jobb emberekké,
földi angyalokká!

Aranyosi Ervin © 2017-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék, úgy szeretnék…


Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék, úgy szeretnék…

Úgy szeretnék boldog lenni,
boldog lenni, Napot ölelni!

Úgy szeretnék széllel szállni,
széllel szállni, jobbá válni!

Úgy szeretnék elfogadni,
tiszta szívvel többet adni!

Úgy szeretnék jól szeretni,
éhes lelkeket etetni!

Ref.:
Úgy szeretnék, úgy szeretnék,
bár csak jobb ember lehetnék,
bárcsak mást is taníthatnék,
a világra szóval hatnék.

Úgy szeretnék végre élni,
tudva többé nem kell félni!

Tudva bennünk él az Isten,
s ahol ő van, pokol nincsen!

Ref.:
Úgy élhetnék, mint a mennyben,
s napról-napra egyre szebben.
Úgy élhetnék, mint a mennyben,
napról-napra szeretetben,
napról-napra szeretetben.

Aranyosi Ervin © 2017-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanítgatlak szavakkal szeretni


Aranyosi Ervin: Tanítgatlak szavakkal szeretni

A szónak ereje van! Hát a szeretetnek?
Az igazán erős, kit szívből szeretnek!
Lehet szavakkal is őszintén szeretni,
szóval teremteni, boldogabbá tenni!

Tanítgatlak tehát szavakkal szeretni,
tanuld meg magadat boldogabbá tenni,
és ha szép szívedből a szeretet árad,
az élet értelmét – hidd el! – megtaláltad!

Élő energia működteti testünk,
szükségünk van reá, s lám hibába estünk!
Mástól akarjuk azt folyton megszerezni,
s hisszük: a máséval tudunk boldog lenni!

Ám megszerzésének van egy könnyebb módja,
mert a szívünknek van szép adni valója,
ez is energia, ám a legcsodásabb,
mivel a szeretet útján nem csak átad!

Hiszen szeretetre szeretet a válasz,
s akármikor adod, gazdagabbá válhatsz.
Úgy adhatsz, hogy közben nem vész el mit adtál,
szerte szórtad kincsed és gazdag maradtál.

Amit válaszul kapsz, az erősít téged,
így válhat teljessé a jó egészséged,
s örömmel gazdagodsz, jókedvvel, vígsággal,
s összhangba kerülhetsz az egész világgal!

Teremts hát szavakkal mától szebb világot,
vonzd a jó szándékot, szerető barátot!
Szeretettel segíts rászoruló lelket,
mert a hála erő, ami felemelhet!

Küldd hát szereteted bátran szerte-széjjel,
szebb lesz az ébren lét, gazdagabb az éjjel.
Szép álmaid lesznek, ha így végzed dolgod,
szeretve is leszel és általa boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok a körről…

Aranyosi Ervin: Gondolatok a körről…

Rajzoltak, lám, egy kört körénk,
s mi mind e körben élünk.
Más írja meg az életünk,
s innen kilépni félünk!

Ott kint az élet gyönyörű,
s mi mégis körben állunk,
s várjuk, hogy egyszer, egy napon,
talán szabaddá válunk.

Vannak, kik látják kint a fényt,
vágynák a szabadságot,
eltudnak hinni szebb jövőt,
egy boldogabb világot.

A rajzolt fal átléphető,
de visszahúz a többi!
Hiszik: az ott a sors fala
s nincsen, ki azt ledönti.

Napi rutin köt gúzsba csak,
s mondod: Teszed a dolgod!
Idegenekért robotolsz.
Sohasem lehetsz boldog!

Filmeken nézed a csodát,
hogy is lehetne élned,
s látod, boldogok odaát,
létezik boldog élet!

Börtönőröd a gondolat,
s lázadsz: – Mert másképp látom?
Azt hiszed, majd megváltozik
minden a túlvilágon?

Ha úgy hiszed, hogy van halál,
mondd miért maradsz szolga,
mért rabság nyomja bélyegét
a szép hétköznapokra?

Végig szenvedsz egy életet,
fiadnak megtanítod,
s hiszed, másképp nem is lehet,
mert erről van papírod.

Egy vad állat is szabadabb,
nincs megkötve a lelke.
Szeretni képes önmagát,
s nincs öncsonkító terve.

Lehetőségek százai
várnak, csak hinned kéne,
de visszahúz hitrendszered,
hazug lelkek törvénye.

A törvények a láncaid,
s hiszed, hogy érted vannak.
s tudják a bősz törvényhozók:
lent mindent elfogadnak!

Kivinnélek, de nem hagyod,
jönnek a kifogások!
Te azonnal betemeted,
ha alagutat ások.

S lám, visszahúztok oly sokan,
s győztök – ti vagytok többen,
nehogy már nekem jobb legyen!
Maradjak börtönömben!

Azt hiszitek választotok,
de nincs alternatíva,
döntést hozni, csak látszólag
vagytok a körbe hívva.

Mert mindaz, ki e körben ül,
már lemondott magáról,
s nem csak jövője veszett el,
de lemondott a máról!

Aranyosi Ervin © 2017-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jaj, milyen szép is lenne…


Aranyosi Ervin: Jaj, milyen szép is lenne…

Jaj, milyen szép is lenne,
mindig szeretve lenni.
Örömlő tiszta mézből,
csak enni, enni, enni.
És megkínálni mást is,
örömöt, mosolyt főzni,
és adni, adni, adni,
s mindezt szívemmel győzni!

Jaj, milyen szép is lenne,
fürdeni tiszta fényben!
Meglelni tükörképünk,
egy másik érző lényben.
Hallgatni szép szavára,
és mindent elmesélni,
és aztán csendben lenni,
s csak élni, élni, élni…

Aranyosi Ervin © 2017-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kérdések az Úrhoz


Aranyosi Ervin: Kérdések az Úrhoz

– Uram, az emberek mért félnek szeretni,
a sérelmeiket végleg eltemetni?
Mért félnek megélni a valót, a szépet,
s mért magukon kívül keresnek csak téged?

Hozzád imádkoznak, de nem téged látnak,
csak az árnyoldalát egy fénylő világnak.
Önmagukat múló eszköznek tekintik,
könnyükkel a Földet bőven telehintik.

Úgy hiszik, egyedül te vagy csak a jóság,
és saját lelküket a földbe tapossák.
Te szereted őket, de ők ezt nem érzik,
vágyakozó szívük félelmektől vérzik.

Lelkük az ördögtől, a pokoltól retteg!
– Uram, mért nem mondod el az embereknek,
hogy az árnyék világ csak saját szülöttük,
s ha a fénybe lépnek, elmarad mögöttük!

Mért kötik lelküket rút feltételekhez,
amik rabbá tesznek, s árnyvilágnak kedvez?
Mért nem képesek a létet megcsodálni,
az élet, az öröm oldalára állni?

Pedig a világ szép, s jónak teremtetted,
gyönyörű természet dicsér minden tetted.
Csak az ember nem tud boldogságra lelni?
s hiszi másoknak kell folyton megfelelni!

– Uram, nem tudnád a terhüket levenni,
szeretet vizével boldogabbá tenni?
Ne kívül keressék, mi belőlük árad,
hogy egyenlők veled, s ott vannak tenálad!

Nem a másvilágon van a Te országod,
itt is meglelhetik mire szívük vágyott!
Nem kell nagy bátorság, csupán nem kell félni,
csak hinni, hogy lehet szeretetben élni!

Aranyosi Ervin © 2017-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kiragyogni…


Aranyosi Ervin: Kiragyogni…

Kiragyogni a környezetből,
mássá válni, – ez lázadás?
Többet várni az életemtől,
tán mástól eltérő szokás?
Mégis, mégis én többre vágyom,
nappal is ébren álmodom!
Hiszem az utat megtalálom,
s örökre ott lesz lábnyomom.

S a jók majd biztosan követnek,
velem álmodnak szüntelen!
Hisznek bennem és rám nevetnek,
hiszen a lelkem bűntelen!
Szeretni jöttünk a világra,
arcokra festeni Napot!
Örömre és sikerre vágyva,
amit elérsz és megkapod!

De a siker nem pénz, nem kincsek,
csak apró napi örömök.
Megbocsájtják a vétkeinket,
amit szívemből köszönök.
Lelkemben, lásd, ott él a hála,
mely fagyban, vészben melegít.
A zord idő tavaszra váltva
űzi el létem teleit.

Hiszem Napom egyformán árad,
arra ki vágyja melegét.
Szeress, nevess, az utad járjad,
s lásd be, az élet csodaszép!
Emeld fel a még csüggedőket,
mutasd, hogy élni hogy lehet!
Ne hagyd bűnben elveszni őket,
mert szívük ma még nem szeret!

Ragyogj ki hát a szürke létből,
mutasd, hogy élni érdemes.
Meríts erőt akár meséből,
legyen a lét már érdekes.
Biztasd magad, emelj fel mást is,
mutass utat, mely járható,
légy gyógyító, akár a jáspis,
s legyen erőd mindenható.

Ha lelked néha belefárad,
hagyd csak ragyogni Istened,
hisz Ő veled van, mindig nálad,
s adott méltó tudást neked.
Teremts ragyogva szebb világot,
fényed csak szórjad szerteszét!
Locsold lelkedben a virágot,
emelje fel büszkén fejét!

Aranyosi Ervin © 2017-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A napsugár varázsa


Aranyosi Ervin: A napsugár varázsa

Tanuljunk a Naptól őszintén szeretni,
szerte a világba fénymagot elvetni.
Mert, aki elveti, szeretetet arat,
áraszd tiszta fényed, legyen példád a Nap!

Figyeld csak a Napot, mindennap varázsol,
megszépül a Földünk kedves mosolyától.
Nem sajnálja szórni, nem fogy ki belőle,
szívünk általa kap mindig új erőre!

Ahol napfény ragyog, menekül a bánat,
varázsereje van az ő mosolyának.
Beléd is költözött élő tiszta fénye,
benned is virágzik a holnap reménye!

Bánat, bú, sötétség menekül előle,
hitet, bizakodást meríthetsz belőle.
Melegséggel tölt el fénye, ragyogása,
egy isteni csoda a napsugár varázsa.

Aranyosi Ervin © 2017-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva