Aranyosi Ervin: Beszélgettem a tükörrel
Aranyosi Ervin: Beszélgettem a tükörrel
Beszélgettem a tükörrel,
sok mindent mondott nekem.
Megsúgta, hogy akit látok,
azt az embert szeretem!
Az életét kéne élnem,
s megmutatni ki vagyok!
Azt is mondta. – A tehetség,
ha engedem, kiragyog.
Mikor más munkáját végzem,
nem lehetek önmagam,
elveszítem szabadságom,
s annak bizony ára van.
Erőlködöm, rabszolgaként
fillérekért dolgozom.
Pedig itt, a lelkem mélyén,
a géniuszt hordozom.
Meg kell engednem magamnak,
hogy végre azzá legyek,
aki lelkem mélyén alszik,
s megálmodtam, mint gyerek.
Nem robotnak születtem én,
akit betanítanak,
teremtésre képes lelkem.
Eljött hát a pillanat!
Beszélgettem a tükörrel
és magamba néztem én!
Elmondta, hogy nincsen másom*,
e hatalmas földtekén.
Különleges képességgel
áldott meg az Istenem,
s örömre akkor találok,
ha e titkot meglelem.
Ki leszületik a Földre,
mindenkinek dolga van!
Saját létét kéne élni,
és élvezni boldogan.
Mindenkiben van tehetség,
csak rá lelni kellene.
Egyediség, kiválóság?
Ezt rejti a jelleme.
Mert mindenki tehetséges,
csak még nem tudja miben.
Ezért él más árnyékában,
s nem hisz szinte semmiben!
Inkább átkozza a sorsát,
s hiszi, megvan írva rég.
Nem tudja, hogy sorsot írni,
pont Őnéki illenék.
Vágyait kéne megélni,
beváltani kincseit,
örömöt lelni a mában,
s a Jó Isten is segít.
Beszélgettem a tükörrel,
s rájöttem, magam vagyok,
s megtudtam, hogy naggyá válni
nem is olyan nagy dolog.
Nem kell nagy dolgokat tenni,
sokkal inkább élni kell!
Ám aki másokat szolgál,
gyakran ezt felejti el.
Keresed a lét értelmét,
önmagadban megleled.
Merülj csak el a lelkedben,
a tükröd segít neked!
* másom = hasonmásom
6 Responses to Aranyosi Ervin: Beszélgettem a tükörrel