Aranyosi Ervin: Engedd be a tavaszt!

Aranyosi Ervin: Engedd be a tavaszt!

Engedd be a tavaszt elárvult szívedbe,
ne legyen a napfény onnan számkivetve!
Hagyd a lelked élni, virágként virulni,
a rossz kedv, a bánat gyorsan el fog múlni!

Ragyogjon a napfény mosolyként arcodon,
én is rád nevetek, mosolyomat hozom,
lelkünk a tavasszal megújulni képes,
feltámadni, hinni mindig lehetséges!

Nézd a természetet, hajladozó fákat,
mert bár tavaszi szél lombjuk között vágtat,
kiegyenesednek, kihúzzák magukat,
és a napfény felé meglelik az utat.

Ne hagyd tehát magad a földbe tiporni,
ne add fel a reményt, merj örülni, szólni!
A gondolat teremt, teremts szebb világot,
s ha hittel élteted, hamarosan látod.

Mert bár a szél erős, ha megtörni nem tud,
ha látja tartásod, elmenekül, elfut.
Gyökered a múltad, ápold az emlékét,
alapjára építsd a szép jövőd képét!

Legyen feltámadás, győzzön hát az élet!
Állj ellent haragnak, lombot tépő szélnek!
Szeretet vezessen, így nézz a világra,
légy büszke magadra, kapj erőre, lábra!

Lépteid az úton szeretet kísérje,
szíved vidám tavasz, ezer élmény érje!
Engedd be a tavaszt viruló szívedbe,
s legyen a világod őszintén szeretve!

Aranyosi Ervin © 2017-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva