Aranyosi Ervin: Helyed az időben

Aranyosi Ervin: Helyed az időben

Tova szállt a tegnap,
a mának lassan vége.
Azt, hogy lesz-e holnap,
senki nem ígérte!
Ha lesz, az milyen lesz?
Csupán rajtad múlik,
napi teremtésed
a jövőbe nyúlik.

A múlt már megtörtént,
hát tanulj belőle,
ami nem sikerült,
ne vetítsd előre!
Ne ismételd újra,
ne járj körbe-körbe,
mosolyogva nézhess
holnap is tükörbe!

Bármit megteremthetsz,
ne állj meg a vágynál!
Képzeld el, hogy tiéd
az, amire vágynál.
Lásd lelki szemeddel,
kezeidben érezd,
s vigyázz, kétségekkel
nehogy összevérezd!

Ha tudsz hinni benne,
majd kézbe foghatod,
ha éppúgy elvárod,
mint a kelő Napot!
Akkor is, ha éppen
felhő eltakarja,
azért tudd, hogy ott van,
hisz lelked akarja!

Mindaz, amire vágysz,
az elindul feléd,
s ha hited nem gátol,
el is juthat eléd.
Hacsak hitrendszered
meg nem akadályoz,
lelked vágyott tárgyát
bevonzza magához.

Ne merengj hát azon,
hogy más írja sorsod,
a teremtés kulcsát
önmagadban hordod.
Jó kedved támogat,
a rossz akadályoz,
tőled függ, hogyan állsz,
a táguló világhoz!

Aranyosi Ervin © 2018-09-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva