Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Egy vagy a lelkeddel


Aranyosi Ervin: Egy vagy a lelkeddel

Akár hová is mész, veled megy a lelked.
Az benned a lényeg, le sem rakhatod!
Ám, a múlt terheit sosem kell cipelned!
Itt a mában élve van feladatod!

Ne csak jövőd várjad, inkább menj elébe,
építs hozzá lépcsőt, kényelmes utat!
Ne fogj terveidhez visszafogva, félve,
hidd el, Teremtőd majd mindent megmutat!

Önmagadnak tanulsz, s építed világod,
utadon a lelked el sem hagyhatod.
Mikor elcsendesülsz, magad meg találod,
s rájössz: – A lelkemmel, bizony, egy vagyok!

 Aranyosi Ervin © 2018-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A mában élve


Aranyosi Ervin: A mában élve

Ami eddig történt velem,
az ma már történelem.
Csak múlt, ami meghatároz,
de nem láncol önmagához!

Ha akarom segíthet múltam,
mit belőle megtanultam,
de szűrőn kell átszitálnom,
hogy belőle mivé kell válnom!

A sérelmeket letettem,.
nem uralkodhat felettem,
ami fájt, megbocsájtom,
mert szabaddá kellene válnom.

Nem szenvedem végig újra,
mert bántana lelkembe bújva,
s átélném fájdalmát ismét,
s nem jöhetne az, ami nincs még!

Inkább az utamat nézem,
önmagam is megigézem,
újabb csodákat teremtek,
s ura vagyok az életemnek!

Ezért a mában élek,
nem dühöngök és nem félek,
csak élvezem azt, ami vár rám,
és mindennap másképp csinálnám!

Nem izgat, mi jön majd holnap,
csak élvezem sütnivalómat,
a jelenre koncentrálok,
hisz naponta abban járok.

A holnap majd eljön magától,
ha kétségem épp meg nem gátol,
akkor az életem szép lesz,
s elvisz az örökléthez.

Aranyosi Ervin © 2018-02-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmokban élve…


Aranyosi Ervin: Álmokban élve…

Nézd az égbe nyúlva imádkozó fákat,
levegőbe markolt levéltelen ágat!
Nem siratja sorsát, szebb holnapban bízik,
él, és nem haldoklik egészen a sírig.
Sosem panaszkodik, pedig vad szél tépi,
teste földhöz ragadt, de az álma égi,
mert a lelke bízik eljövő tavaszban,
mert a lelke mélyén örökké tavasz van.
Sosem panaszkodik, inkább álmokat sző,
arról, amikor majd rügyet bont a vessző,
apró, új levélkék bizonyítják létét.
Addig őrizgeti az elmúlt nyár emlékét!

Aranyosi Ervin © 2017-11-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva