Aranyosi Ervin: A cica vallomása
Ajjaj, lebuktam, azt hiszem,
– mert turpisságon járt eszem,
– de lám a gazdám megtalált,
és megrovón fölébem állt!
Na jó, a tejföl elfogyott,
s hagytam néhány karomnyomot
a függönyön, – ott másztam fel,
de csillogott egy égi jel
a karnison, fejem felett…,
majd megláttam az egeret.
Ugrottam… és a váza is.
Ezer cserép a drága kincs…
Az egér persze elszaladt,
mögöttem romhalmaz maradt.
Elbújtam hát, s most itt vagyok,
s várom a sorstól, mit kapok?
Aranyosi Ervin © 2013-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Legutóbbi hozzászólások