Aranyosi Ervin: Éjszakai karaván

Aranyosi Ervin: Éjszakai karaván

Holt csendes éjben
sejtelmes árny,
sivatag útján,
sötét karaván.

Csendben osonva,
miként macska lép,
zord felhő rejti
a tekintetét.

Így andalogtak
csendben tovább,
a dal szárnyán szállva
övék a világ!

Egymás karjában
a tánc egyre hív,
egymáshoz simulva
dobban a szív

Tengernyi hullámban
ébrednek fel,
olvadnak ritmusba,
mely életre kel.

Lépteik nyomában
sír a gitár,
így képes a szívük
dobbanni már.

Rájuk köszöntött
a holt csendes éj,
felizzott bennük
a mély szenvedély.

Csendben kutatták
egymás szívét,
csodát idézett
az emberi lét…

Aranyosi Ervin © 2025-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva