Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek

Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek

Szabadság sejtek – apró kis csoportok –
olyanok, mint az elvetett magok,
hol újjáépülhet a szép világunk,
hol újra érzem, hogy szabad vagyok!

Hol tőlem, s tőlünk függ a jövő léte,
hol mi teremtünk békés holnapot,
és nem várunk rá, elmegyünk elébe,
mert teremtők vagyunk, s MAGyarok!

Alulról építünk egy új világot,
egy támogatót, egységbe hívót,
és begyógyítjuk, min a féreg rágott,
és nem rágódunk azon, ami volt!

De összefogva sejteket szövetté,
hogy épülhessen élő szerv veled,
hogy sok kis csoport váljon egy nemzetté,
mely úgy épül fel, mint a szervezet.

Tán azt hitted, mindent az agy vezérel,
de tévedés, hisz programozva van,
s ha külső erő az észhez nem ér el,
a lélek nyelvén szólhat boldogan.

Ne adj erőt a ma hatalmasoknak,
hogy ne uralhassák a lelkedet!
Fordíts hátat a rabszolga tanoknak,
s legyen a lét gazdagabb veled!

Legyél egy csepp a jövő-óceánban,
egy pohár víz, mely szomjúságot olt,
s a sok pohár víz képes folyni bátran,
békés mederben, alkotva folyót.

Egy új világot építsünk, de szebbet,
hol egyenlők és boldogok vagyunk,
borítsuk fel a reánk váró trendet,
és minket szolgáljon a bölcs agyunk!

Legyen kiskert, családi gazdaságok,
kis közösségek, összetartozók,
akikre nem tud lesújtani az átok,
mert teremtésre használják a szót!

Ősi tudással felvértezve végre,
együtt, egymásért lépünk és teszünk,
és közösségben felírjuk az égre,
jövőnk bölcsője lesz a nemzetünk!

Aranyosi Ervin © 2022.03.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva