Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tudásszomj


Aranyosi Ervin: Tudásszomj

Négyen vagyunk? Vagy csak ketten?
Furcsa dolog a tükör!
Számomra ez nagyon elvont,
mint a sokszögletű kör.
Látod, anyut nem érdekli,
hogy min töröm a fejem.
Megkérdezzem, ne kérdezzem?
Rosszkor lennék, rossz helyen?

Aranyosi Ervin © 2012-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Változtass világodon!

Aranyosi Ervin: Változtass világodon!

Száll az idő és száll a dal,
a napom rám ragyog.
Amíg a szívem fiatal,
magam is az vagyok.
Nem érint engem a gonosz,
álmokban élek én.
Elkerül végleg minden rossz,
s a szépség jön felém.

Megleltem végre istenem,
már egy vagyok vele.
Tőle kapom az ihletem,
s már kész a vers fele.
A másikat hozzáteszem,
már nem sokára kész,
Így teremtünk mi teljeset,
így lesz kerek, egész.

Az ember észt azért kapott,
hogy teremtő legyen!
Alkosson szépet és nagyot,
– mit ad az értelem.
Testedbe szív azért került,
hogy érezz, vágyj, szeress!
Ha álmod végre teljesült,
még boldogabb lehess.

Utadon lelkiismeret
kontrollálja agyad,
hogy meddig mehet, s mit tehet,
ha vágyad elragad.
Hajtóerő is adatott,
ami jobbá tehet.
Minden gondodon átsegít,
az érző szeretet.

Ha érző szív, a tisztaság
és gondolat segít.
Már nem kell vívnod több csatát,
a lélek harcait!
Ha belsőd már elcsendesült,
s lelkedre béke szállt,
elmondhatod, hogy sikerült,
hogy „magad” megtaláld.

Aranyosi Ervin © 2012-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

 

 

 

By

Aranyosi Ervin: Az életedet te irányítod!

Aranyosi Ervin: Az életedet te irányítod!

Minden egyes napod hoz valami újat,
s ettől megváltozhat az egész életed.
Ha nyitott szemmel jársz, e mozgalmas világban,
a változást talán, észre is veszed.
Naponta kitárul előtted egy ajtó,
egy új világra nyitja, csukott szemedet.
Mindig csak rajtad áll, – csak te rajtad múlik,
hogy bezárd magad mögött a régieket.

Ajtók között élünk, s néha tétovázunk,
viseljük a múltat, mint egy rossz ruhát.
Nem melegít régen, kopott, s benne fázunk,
tudjuk mit sem ér már, de hordjuk tovább.
S ha a kirakatnál néha meg-megállunk,
sóvárgunk az újra, – s az ember tétova –
áldoznia kell rá, s megdolgozni érte.
„Bírja még a régi! – nem dobom még oda”.

Pont ilyen az élet. Az „infók”, amik érnek,
azt hazudják néked, nincsen változás.
Cipeled a terhed, mit rád mért az élet,
s elhitetik véled, hogy nem viheti más.
Elhitetik azt is, – elnyered jutalmad:
Állhatatosságért a szeretetet.
Ha elég „önző” vagy, lesz hozzá hatalmad,
saját élted éled, ezt megteheted.

Mert nem te vagy Önző, hanem aki gátol,
aki akadályoz, hogy boldogan élj.
Aki megfoszt téged minden új csodától,
azt mondja, – ne változz! De azt akarja – félj!
Elhiszel egy csomó olcsó hazugságot,
hogy miért nem jöhet egy újabb változás.
Tudd, hogy életedet, te neked kell élned,
és hogy mi történjen, nem döntheti el más.

Engedj meg magadnak egy kis lazaságot,
csak egy problémádat bontsd le teljesen.
Mit kellene tenned? Másképp is dönthetnél?
Vagy inkább letennéd végérvényesen?
Van egy bűvös kérdés, mire keress választ!
Úgy szól, hogy: – Mi lenne? S várd a válaszod,
Majd kérdezd meg újra, ugyanazt: – Mi lenne?
s egyre jobb érzés lesz, mind jobb állapot.

Minden problémánkat agyon bonyolítjuk,
keressük a jóra, az ellenérveket.
A változás mellett nagyon ritkán döntünk:
„Jaj, de jó is lenne…. De, mégsem lehet!”
A gondoknak nem a megoldását keressük,
Mert megmagyarázni sokkal egyszerűbb,
ezt vagy azt a dolgot, hogy miért nem tesszük,
jól megindokoljuk és inkább szenvedünk.

Ez megakadályoz, hogy tovább tudj lépni,
hogy jó megoldást, vagy új utat keress.
Miért lenne így jobb? Mit hoz majd számodra?
Miért is lesz másképp? – vagy – Miért szeresd?
Mit hozhat ez néked? Mi történik véled?
A nagy változáshoz nyisd hát meg szíved,
jó, s a rossz küzd benned, mikor ezt megéled,
meríts bátorságot, s erősítsd meg hited.

Ennek a hajónak te vagy a kapitánya,
Ne hagyd hogy rángassa, önző vad vihar,
Csakis rajtad múlik életed iránya!
Hogy’ küzdesz a tenger hullámaival?
Mindig te rajtad áll, tiéd csak a döntés,
s minden a te hited szerint alakul.
Fontos, hogy mit gondolsz, mire serkent vágyad,
el tudod-e hinni, hogy nem maradsz alul.

Ne engedj hát teret a rossz gondolatnak,
negatív érzésnek ne add át magad,
Minden hullámvölgyből ki szabadul bárki,
ha néhány lépéssel még tovább halad.
Nem létezik kudarc, negatív eredmény!
Ami rosszul sült el, jóra váltható.
Ne aggódj előre, mit is hoz az élet,
a pozitív út is könnyen járható!

A jó mindig ott van, amerre csak járunk,
csak nem veszed észre, mert lehajtod fejed.
Próbálj meg egy nap csak a jóra figyelni,
s érezni fogod a szép érzéseket.
Keresd hát holnaptól mindenben a szépet!
S észre fogod venni, az élet csuda jó.
Gazdagság és érték, szeretet és szépség
a tiéd, ha te vagy az IRÁNYÍTÓ!

Aranyosi Ervin © 2011-11-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva