Aranyosi Ervin: Janó manó küldetése

Aranyosi Ervin: Janó manó küldetése

Volt egyszer egy manó,
úgy hívták, hogy Janó,
s hitte, a világot
bejárni volna jó.

Mindennap csak menni,
mindent megfigyelni,
s ahol szükség van rá,
másokkal jót tenni.

Így hát minden reggel,
manónk kutyát nyergel,
s elindul jót tenni
felnőttel, gyerekkel.

A világot járja
viszi nagy barátja,
s ahol segítség kell,
azt ő rögtön látja.

Varázserejével,
tán semmi sem ér fel!
Szeretetvarázzsal
új csodákat ér el.

A szívek gyógyulnak,
bizony megjavulnak,
Janó szavaitól
szeretni tanulnak.

Mert, aki manót lát,
átírhatja sorsát,
s képes kenyeréből
adni egy nagy morzsát,

vagy inkább szeletet,
hiszen a szeretet,
mindig csak jósághoz,
szép célhoz vezetett.

Bejárva az utat,
Janó példát mutat,
olyat, melyért sok szív,
még hiába kutat.

Ám talán megértik!
Gondold te is végig,
hogy lentről a Földről
felláthatsz az égig.

Láthatod a Napot,
mely feletted ragyog,
vagy az éjszakában
a sok-sok csillagot.

Többet ér a fényük,
s pont ez az erényük,
bármilyen más kincsnél,
– bár el sosem érjük.

Kézbe sem foghatjuk,
nem vesszük, nem adjuk,
mégis mind egyformán,
egyaránt láthatjuk.

Ez nem olyan holmi,
hogy tudnád birtokolni,
s nem kell senkivel sem
érte megharcolni.

A fény, a szeretet,
egyformán jár neked
és ha jól használod,
csodát is tesz veled.

A Nap tanít adni,
a fényt elfogadni,
mosolyt varázsolva,
másnak tovább adni.

Manónk hát varázsol,
sok szív felparázsol,
s bizony jobbá válik,
tenni akarástól.

Amit adsz, azt kapod,
engedd hát a Napod
másokra ragyogni,
s lásd, jóságod hatott.

Holnap ez a jóság,
lesz az új valóság,
visszatér, s örömöt,
szeretetet szór rád.

Jankó és kutyája
a világot járja,
s ezt a fontos tudást
szemed elé tárja.

Ne fuss el előle,
csak tanulj belőle,
hadd legyen világod
szerethetőbb tőle.

Aranyosi Ervin © 2019-04-05.
Ujvárosi László © 2019.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. A festmény felhasználása
csak az alkotó írásos engedélyével megengedett!
Minden jog fenntartva