Aranyosi Ervin: Virágok közt kinyílik a lelkem

Aranyosi Ervin: Virágok közt kinyílik a lelkem

Virágok közt kinyílik a lelkem,
ezt az ágat magamhoz öleltem!
A természet velem együtt éled,
lüktetését, talán te is érzed.
Úgy vágytam már fényes napsugárra,
virágokra, kirügyező fákra.
Elmúlt a tél, s véle minden panasz,
s ránk mosolyog a gyönyörű tavasz!

Aranyosi Ervin © 2014-03-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva