Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mai nőnapi köszöntő


Aranyosi Ervin: Mai nőnapi köszöntő

Ó, drága nő, most gondolok reád,
sose veszíts el fiút, vagy apát,
magad mellett tudd, élőn férjedet,
ki átölel és őszintén szeret!

Hogy rettegés, ne markolja szíved,
hogy Istenben ne veszítsd el hited,
hogy ne törjön rád gyilkos háború,
ne árnyékolja életed ború!

Hogy melletted legyen, akit szeretsz,
hogy megtehesd érte, amit tehetsz,
kedvében járhass, hadd viszonozza azt,
hogy érezhesse mindazt, amit adsz!

A háborút ne tapasztald meg soha,
ne lehessen az élet mostoha!
Köszöntsön téged sok színes virág,
és józanodjon ki a nagyvilág!

Te sem akarsz lángoló harcokat,
inkább békét, ünneplő arcokat,
nem háborúzni, hanem szeretni kell,
az ember jó, s még jobbat érdemel!

Ó, drága nő, most ünneplek veled,
s remélem győz a béke, szeretet,
és minden évben virágod megkapod,
s boldogan éled meg a nőnapot!

Aranyosi Ervin © 2022.03.08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hatvanhárom


Aranyosi Ervin: Hatvanhárom

– Kilenc szer hét? Hatvanhárom!
– tanította a tanárom.
– Ugyanannyi hét szer kilenc!
Ha megérem, akkor mi lesz?
Hát megértem, és itt vagyok,
életemben nyomot hagyok,
utam mentén versek nőnek,
írok férfinak, s nőknek,
gyerekeknek, a Világnak,
akik ma még versre vágynak.

Mérföldkövek, szálló évek,
életútról szóló ének,
mint a madár száll felettem.
Úgy indult, hogy megszülettem.
Növekedtem, cseperedtem,
ami vagyok, azzá lettem.
Úgy, mint a kő csiszolódtam,
tiszta szívvel, ember voltam.

Tán hatottam a világra,
lelkemet megnyitva tágra,
tapasztaljak és megéljek,
az utókornak meséljek.
Van még bennem annyi minden,
úgy földi, mint égi szinten.
Fújom hát a saját dalom,
napi versem fogadalom!

Ajándék, mit fentről kapok,
mit másoknak tovább adok.
Járom tovább földi utam,
életvízzel telik kutam,
s ezt adom a szomjazóknak,
verseimet olvasóknak!
Várnak rám még dolgos évek,
szívből jövő számos ének.

Velem mind-mind verset irat,
megsúgom a titkaimat.
Tudok szavakkal szeretni,
s akarok boldognak lenni.
Élni a szeretet csodáját,
inni napsugár varázsát.
Ragyogni szemed tükrében,
szöszszonettek közelében.

Szállok fényes szavak szárnyán,
mintha a világot látnám.
Írok mesét, sokat, szépet,
amit elém hoz az élet.
Talán kicsit tanítgatok,
talán szép lelkekre hatok.
Nem csak könyveimben élek,
élőszóban is mesélek.

Kilencszer hét – hatvanhárom,
átlépek most egy határon!
Pont úgy, ahogy minden évben,
zord időben, napsütésben,
adom, amit tőlem vártok,
olvasóim, versbarátok!
S hiszem, így lesz, még sokáig,
s tán a világ jobbá válik,
majd a sok ember felébred,
s végre teljes létet élhet!

Aranyosi Ervin © 2021.10.04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Anyámnak szól


Aranyosi Ervin: Anyámnak szól

Tőled kaptam az életet,
így lett enyém ez a világ!
A szíved büszkén éltetett,
az érzés visszaszáll reád!
Rövid a lét, hogy visszaadjam,
megháláljak mindent neked,
de mindig gyermeked maradtam,
s éreztem szép szíved szeret.

Hittél a bennem kinyíló csodában,
te láttad azt, mit senki más,
fontossá tettél a világban,
s nem akartad, hogy sírni láss.
Ha elestem, hát felemeltél,
tartottál tán erőn felett,
s lelkemhez mindig utat leltél,
érezzem, szép szíved szeret!

Figyelted, ahogy nagyra nőttem,
s ha csüggedtem, s féltem sokat,
te támogattál önfeledten,
s adtál nekem tanácsokat.
Akadt olyan, mit megfogadtam,
s akadt, amit nem lehetett,
de mindig, minden pillanatban
áradt felém a szeretet.

Aranyosi Ervin © 2021-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelmünk örök ünnep!


Aranyosi Ervin: Szerelmünk örök ünnep!

Érezned kell, hogy mindennap szeretlek!
Nem kell várnod a Valentin napot!
Így a lelkünk naponta ünnepelhet,
s figyelmemet bármikor megkapod!
Nem kell hozzá külön okot keresnünk,
egymást szeretve, ez maga az ok!
Nem naptár mondja meg mikor szeressünk,
mert jó veled, ha melletted vagyok!

Nem kell ünnep egy jó beszélgetéshez,
és kedveskedünk, mikor csak lehet!
Naponta érünk egymás szép szívéhez,
s megnyugvást hoz, hogy a társunk szeret!
Naponta tesszük a szívünk díszesebbé,
s érezzük át szerelmünk melegét,
fontos nekünk, hogy hogyan tegyük szebbé,
hogyan lehet még teljesebb a lét?

Valentin nap van, hát ma is ünnepellek,
és egész évben egy életen át!
Ám, ahogy tegnap, ma is épp úgy szeretlek!
nem csak ma mondok érted el imát!
Mi változik meg a múló napokkal,
nélküled élnem – érzem – nem lehet,
köszöntelek hát, hozzád írt verssorokkal,
s éreztetem, azt hogy szívem szeret!

Aranyosi Ervin © 2021-02-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hatvankettő!


Aranyosi Ervin: Hatvankettő!

Hatvankét éves lettem hirtelen.
Az élet nem csak történik velem!
Hiszem, hogy én is írom röpke sorsom,
s az ihletet lelkem legmélyén hordom.
Én kell legyek a lét irányítója,
újabb ajtóknak, utaknak megnyitója,
hisz bennem él éppúgy az Istenem,
s ha figyelek rá, hát segít nekem!

Hatvankét éve jöttem én a Földre,
tudatlanul, semmivel sem törődve,
csodára várva, mesés észlelésre,
apró nyomot az út porába vésve.
Szerzett tudást másoknak tovább adva,
lelkem hitét feltárva, megmutatva.
Álmodva napról napra új holnapot,
mutatva azt, hogy élőn itt vagyok.

Hatvankét év egy röpke pillanat,
ha világodhoz méred önmagad,
de úgy hiszem, ez a zsák folyton tágul,
és egyre többet megmutat magából.
Ott, hol a fény enged végre látni,
a szépségét is meg tudom csodálni.
Próbálok én is nyitni szemeket,
s itt él bennem hozzá a szeretet.

Hatvankét év adhat tán bölcsességet?
Tán elhiszed, a lényeget már érted?
A tudást folyton takarja lenge fátyol,
amely saját csodánktól elhatárol,
de minden lépéssel közel jutunk,
erről szól létünk, erről szól utunk.
Hát próbálok felnyitni szemeket,
hogy egy az út, s úgy hívják: szeretet!

Hatvankét évem, ezért mit sem számít,
megéltem én minden percét, egy szálig,
s próbáltam én másnak adni belőle,
hogy hátha kér és nem fut el előle.
Szeretetem mások lelkébe árad,
ha olvasod, majd felragyog tenálad,
mert én hiszem, hogy fényforrás vagyok,
s ha elfogadsz, csodás kincset adok.

Hatvankét év! Ez most köszöntsön téged,
ki elkísér, kivel több itt az élet,
kinek lelkében minden nap ott lehet,
a megértő, a bízó szeretet!
Az Istenfény, mely csodával megáldott,
mely szebbé teszi egyszer a világot!
Légy üdvözölve, tiéd is itt e lét,
szeretetem küldöm folyton feléd!

Megünnepellek, itt élsz körülöttem,
ahol én már sok évem letöltöttem.
Ébresztelek, légy magad, jöjj velem,
egyek vagyunk, s miénk a végtelen!
Jó, hogy vagyunk, és tanítgatjuk egymást,
s ha hiszel benne, látni fogod! – Meglásd!
Szeretetünk szebbé teszi világunk,
a lelkünkben egy szebb jövőt találunk!

Születésnap? Ó, bárcsak megszületne,
az eggyé válás, mely boldoggá tenne!
Ha világunk jobbá tudnánk szeretni,
ha felnőnénk, s mernénk emberek lenni!
Ha megértenénk végre mit kell tennünk,
a rosszat is, hogy kell jobbá szeretnünk!
A hatvankettő végtelenné válna,
az útjára az ember rátalálna!

Aranyosi Ervin © 2020-10-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…


Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…

Tőled kaptam a legnagyobb csodát,
az életem, és annak első mosolyát.
Hála neked, hogy élek, s itt vagyok,
valamit ebből tán vissza is adhatok!
Gondoskodtál, hogy emberré legyek,
mutattad azt, hogy mikor mit tegyek,
tőled kaptam az anyanyelvemet,
hogy elmondjam érzéseim neked!

Élő vagyok, neked köszönhetem!
Egy szép világot adtál énnekem.
Széltől is óvtál, féltettél nagyon,
ezt visszaadni, tán sohasem tudom!
De kaptam én tőled sok más csodát,
mit szívemből neked adhatok át,
mert elültetted a szeretet-magot,
most kivirágzott, s tőlem megkapod!

Szeretetem, s a hálám mind tiéd,
az életem kincsét teszem eléd,
mert jár neked, melegíti szíved,
s bárhova mész, ezt magaddal viszed!
Megköszönöm, hogy te vagy az ANYÁM,
az életet, s hogy volt gondod reám!
Teszek róla, hogy boldog, s büszke légy,
a szívemet, hálám teszem eléd!

Tőled lettem, én általad vagyok,
s érted ragyognak ott fenn a csillagok,
neked nyílik minden élő virág,
csak tőled szép és teljes a világ!
Köszönöm hát a mesés életet,
hogy létezem, s itt lehetek veled,
a boldogságom, álmom, örömöm,
mindazt mit adtál, szívemből köszönöm!

Aranyosi Ervin © 2020-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Édesanyám


Aranyosi Ervin: Édesanyám

Édesanyám, te drága lélek,
általad lettem, tőled élek!
Tápláltad testem, s lelkemet,
s éreztem szíved hogy szeret.

Ápoltál, óvtál, védtél engem,
tanítottál, mivé kell lennem.
Látom, szép szemed hogy ragyog,
hisz legszebb csodád, az én vagyok.

Tanítottál szép álmot szőni,
hát jöttem hozzád megköszönni!
Szép arcodra egy csókot nyomni,
hogy láthassalak mosolyogni.

Hogy mondhassak egy verset néked,
mert veled áldott meg az élet!
Tőled vagyok az, aki lettem!
Te vagy, kit elsőnek szerettem!

Aranyosi Ervin © 2019-05-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ma van anyám napja!


Aranyosi Ervin: Ma van anyám napja!

Álmodó reménnyel a világra hoztál,
bimbózó lelkemmel megajándékoztál.
Életem kezdetén útitársam lettél,
megtapasztalhassam, hogy Angyalnak születtél.
Nem tudtad ki vagyok, egyszer mivé válok,
valódi utamra, vajon rátalálok?
Bíztál önmagadban, anyai szívedben,
s nem ingathatott meg semmi a hitedben.

Hisz az első perctől csodát láttál bennem,
s mutattad az utat, jóvá hogy kell lennem,
meggyújtottad bennem értelem-gyertyámat,
s őrizted lángomat, mely javamra válhat.
Főleg tőled lettem azzá, kivé váltam.
Tápláltál, figyeltél, amíg lábra álltam,
Te adtad a számba édes anyanyelvem,
hited palántái nyílhattak ki bennem.

Ha kellett őrizted sírós betegágyam,
biztattál, érjem el minden kedves vágyam!
Ápoltál, etettél, emberré te tettél,
öleltél, ha tudtál, s csendesen szerettél.
Amit életedben kaptál, tovább adtad,
minden, mivé váltam, tőled van, s miattad!
Hogy köszönhetném meg, hálával, virággal?
Te ismertettél meg az egész világgal.

Köszönöm jó anyám, hogy fiad lehettem,
s a csoda csíráját észrevetted bennem,
s hagytad kifejlődni, gondoztad lélekkel,
s megajándékoztál gyönyörű évekkel.
Hát most rajtam a sor, mindezt visszaadjam,
hogy a gyűjtött kincsem lábad elé rakjam,
hadd teljen meg szíved méltó büszkeséggel,
szívem hálájával, sok szeretetével.

Hálás az én lelkem, hogy neked születtem,
hogy a te gyermeked, utódod lehettem,
köszönöm figyelmed, angyali jóságod,
s igyekszem okozni egy kis boldogságot.
Fogadd kis virágom, apró kis jelképem,
mellyel most köszönöm tőled kapott létem.
Remélem, a szíved boldog, mikor kapja,
ez ma csak rólad szól, ma van Anyám napja!

Aranyosi Ervin © 2019-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mindennap ünnepellek


Aranyosi Ervin: Mindennap ünnepellek

Mindennap büszkén ünnepellek,
hisz ünnep nekem, hogy te vagy!
Tiszta szívemből úgy szeretlek,
s akarom, hogy ilyen maradj!

Ha kell szedek neked virágot,
lehozok néhány csillagot.
Minden napom tetőled áldott,
boldog csak melletted vagyok.

Mosolyod, forró ölelésed,
mással nem is pótolható,
naponta a szívembe vésed:
szereteted mindenható.

Belőled merítem erőmet,
általad vagyok gazdagabb!
A jóság árad rám belőled,
s bátorít mindegyik szavad.

Az élet minden egyes napján,
ünnepeljünk hát nőnapot,
s figyelmem csakis neked adnám,
szép érzéseim megkapod.

Mindennap büszkén ünnepellek,
nem kell ehhez nőnap nekem!
Ha lelkeink egymásra lelnek,
az a te, s az én ünnepem!

Aranyosi Ervin © 2019-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Épp most 60.


Aranyosi Ervin: Épp most 60.

Hatvan éves lett a költő,
lám az idő hogy szaladt…
Örömködni támad kedvem,
hisz tudom, még sok maradt.
Sok mindennel gazdagodtam,
körül vesz a szeretet,
vígan élem a világom,
nem játszok rossz szerepet.

Mennyi mindent felhalmoztam,
sok tudás, felismerés,
s áradt felém visszajelzés,
dicséret, elismerés.
Hatvan éves lett a testem,
kezem, lábam jól mozog,
őrzöm lelkem szabadságát,
világomba jót hozok.

Mindazt, amit megtanultam
két kezemmel szórom szét.
Hátha segít szebbé tenni
olvasóim életét.
Édesanyanyelvet kaptam,
számomra ez nagy csoda,
mindazt, amit rám testáltak,
magyarul adom oda.

Hatvan évet már megéltem,
s hiszem, sok vár még reám,
még sokáig folytatnom kell
ezt a földi iskolám.
Tanulok és tovább adom,
a világom szebb lehet.
Változom, de nem változik
szívemben a szeretet.

Újabb mérföldkőhöz értem,
s megyek utamon tovább,
hiszem, várnak még kalandok,
várnak még rám nagy csodák.
Gyertyáimat most elfújom,
később újat gyújtok én,
járom utam emberséggel,
itt a drága földtekén.

Aranyosi Ervin © 2018-10-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva