Aranyosi Ervin: Mozaikból épült…

Aranyosi Ervin: Mozaikból épült…

Apró darabokból raktad össze lelked,
a sok mozaikban örömödet lelted,
hited kis kockái lassan összeálltak,
felépíthetted hát benne fellegvárad.

Ott bújtál meg aztán a bástyáid mögött,
úgy tűnt, hébe-hóba, igazán működött.
Ám olykor érkezett egy váratlan vihar,
s megsértett, megbántott bús villámaival.

Így hát kioltotta szép lelked vágyait,
és már nem segített többé az árva a hit.
S lám csak, mozaikod lassanként szétesett,
s hozott álmot búsat, fájót és rémeset.

Próbálj meg most újat álmodni világra,
teremts és támaszkodj lelked adta vágyra!
Vizsgáld csak meg hited! Vajon jól gondolod?
Vagy csak áltat téged, s nem is valós dolog?

Talán újra kéne építened magad,
önmagad ismerni, ez komoly feladat!
De, ha szembenézel végre önmagaddal,
akkor szembenézhetsz bármikor a Nappal!

Hiszen fényből jöttél, s holnapot teremthetsz,
és a tudatosság sok mindent elrendez.
Mozaikod végre téged fog szolgálni,
mostani világod, kerekké fog válni!

Aranyosi Ervin © 2024-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva