Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy eltapossanak!

Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy eltapossanak!

Árnyékban élsz?
Mondd mit remélsz?
Ha néha fázol
ha néha félsz!
Ha mások mondják,
meg mit tegyél.
Ha mások gondját
cipeled mindezért.

A mások álmait
és mások életét,
éled és közben
túl nagy már a tét.
Sosem vagy önmagad,
elfeded arcodat,
lelkedben vívod
csak napi harcodat.

Refrén:
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy eltapossanak!
Akard, hogy rád is,
ugyanúgy süssön fenn a Nap!
Éld meg világod,
azért születtél ide le!
A szabadságnak eljött,
itt van az ideje!
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy rád léphessenek,
vágyj egy szebb holnapot,
s a szavak jobban essenek!
Legyél hát önmagad,
tudd azt, hogy okkal születtél,
a te csodád azóta is
a szép lelkedben él!

Lépj ki a fényre,
emeld fel szép fejed,
érezd, hogy végre,
éled az életed!
ne legyen álarc
felfénylő mosolyod,
sarkadra állhatsz,
ragyogtasd fel Napod!

Refrén:

Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy eltapossanak!
Akard, hogy rád is,
ugyanúgy süssön fenn a Nap!
Éld meg világod,
azért születtél ide le!
A szabadságnak eljött,
itt van az ideje!
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy rád léphessenek,
vágyj egy szebb holnapot,
s a szavak jobban essenek!
Legyél hát önmagad,
tudd azt, hogy okkal születtél,
a te csodád azóta is
a szép lelkedben él!

Aranyosi Ervin © 2020-07-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva