Aranyosi Ervin: Egy kis angyal emlékére

Aranyosi Ervin: Egy kis angyal emlékére

Véget ért a földi léted,
drága, kicsi angyal,
mennyi álmot, mennyi szépet
vittél el magaddal?
Ennyi volt, mi megadatott.
Már most is hiányzol,
fájó szívünk az arcunkra
bús könnyeket mázol.

Fáj a szívünk, nem felejtünk,
ürességet érzünk,
eszünkbe jutsz, mindig
ha a csillagokra nézünk,
Fénylő, földi csillag voltál,
s felszálltál az égbe,
emlékeket, szép perceket
hagytál itt cserébe.

Álmodd tovább álmaidat,
hisz az nem veszett el,
Mi majd gyakran gondolunk rád,
nagy-nagy szeretettel,
Tudjuk mától égi utad
angyalok közt járod,
szeretettel gondolunk rád
itt lent a barátok.

Itt, a Földön nem látunk már
mert a mennybe mentél,
emlékedet megőrizzük,
lelkünk része lettél.
Nézz le ránk a csillagokból,
figyeld lépteinket,
köszönjük, hogy voltál nekünk,
őrzünk, mint egy kincset!

Aranyosi Ervin © 2016-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva