Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A macskák


Aranyosi Ervin: A macskák

Mindegyik más, különleges,
egyéniségük megnyerő!
Csodás, bár nem tökéletes,
s mindben megvan a vonzerő!
Gyarlók, akár az emberek,
esendőségük – nagydolog!
Szívednek mégis kedvesek.
Érted miről dorombolok?

Aranyosi Ervin © 2012-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cica és a sör


Aranyosi Ervin: Cica és a sör

Vicces ember az én gazdám,
lefényképez mikor alszom,
olyan címkét akasztott rám,
mitől meggörbül a bajszom!
Elhinnéd, hogy sörre vágyom,
hogy az ital engem bódít?
Én csak szunyáltam az ágyon.
Ez a kép nem igaz, lódít!

Aranyosi Ervin © 2012-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanulj meg mosolyogni!


Aranyosi Ervin: Tanulj meg mosolyogni!

Aki harcol, sose győzhet!
Másra használd mosolyod!
Szeretetet vár tetőled
barátod és rokonod.
Ha a földön, minden ember
mosolyogni megtanul,
a harc helyett, végre egyszer,
mosolyt kapsz majd válaszul…

Aranyosi Ervin © 2012.08.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csetlem-botlom…


Aranyosi Ervin: Csetlem-botlom…

Csetlem-botlom, sok a lábam,
mindegyik más felé húz.
Az „ember” így jár kiskorában,
– négykézláb, ha elindulsz.
De láthatod mosolyomat,
– élvezem a helyzetet –
előre megy – kicsit tolat,
a megoldás ez lehet…

Aranyosi Ervin © 2012-08-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebbüljön tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin: Szebbüljön tőlünk a világ!

Vajon milyen a mi világunk,
ha szebb jövőt, reményt kívánunk?
Ha hisszük, észre tér az ember,
s nem száll szembe az értelemmel.
Nem teszi tönkre ezt a földet,
ahol még annyi éltet tölthet,
– hol minden érte, s csak miatta, –
ahogy teremtő Atyja adta.
Imádkozom, hogy így legyen,
az ember végre jót tegyen!,
Viruljon, éljen a világ,
hogy csodát lásson, aki lát!
Hogy másnak lásd világodat,
– a nyomorult az áldozat,
nem kívül van, – lelkünkben él!
Tennünk is kéne hát ezért.
Egy gyógyír van  a szeretet,
– hagy adjam tovább teneked, –
s téged is kérlek: Add tovább!
Szebbüljön tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin © 2012-08-01.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne szólj szám!

Aranyosi Ervin: Ne szólj szám!

Ne szólj szám és nem fáj fejem,
Szólt a régi mondás.
Tudta egykor minden ember,
– király és a kondás.
Két fülünk van a hallásra,
egy száj a beszédre.
Aki bölcs, az hallgat másra,
s hallgat az eszére.
Amit mondasz, azt jól „rágd meg”,
mielőtt kimondod.
A gondolat jobban átmegy,
így nem okoz gondot.
Evés közben nem beszélünk,
– szól a magyar ember.
Rágás közben elrévülünk,
te is így teremtel.
A szavaknak hatalma van,
gondold végig kérlek:
Nem csak hallatom a szavam,
eszmét is cserélek.

Aranyosi Ervin © 2012-07-27.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éld a napot

Aranyosi Ervin: Éld a napot

Minden egyes kornak van valami bája,
– és az embernek is számtalan hibája, –
ám ha minden korod tiszta szívvel éled,
minden pillanatban újabb vágyad éled.

Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!
Mától érted ketyeg, múlik minden óra.
Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,
lassíts, – éld a napot – végre szabad lettél!

Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?
A betegség jelzés, könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
– csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a másikat sérti.

Mindig azt keresik, ami jónak látszik,
ám az élet néha „délibábot” játszik.
Engedd el, mi bántott, csituljon a lelked,
a nyugalom leljen otthonára benned!

Élvezd ki a világ millió csodáját,
és ne keresd többé a mások hibáját.
Legyél újra tiszta, könnyű lelkű gyermek,
akit az emberek, s angyalok szeretnek!

Aranyosi Ervin © 2012-07-06.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Osztályfőnökömnek – nyugdíjba vonulása alkalmából

Aranyosi Ervin:
Osztályfőnökömnek – nyugdíjba vonulása alkalmából

Az életed során bezárult egy ajtó…
Ami volt, mind tiéd. Nincsen végrehajtó,
ki elvenné tőled, a sok kedves évet,
munkád során gyűjtött ezer szép emléket.

Fiatalon kezdted, – úgy ahogyan bárki –
helyed az életben meg kellett találni.
Emlékeid között őrzöl sok-sok arcot,
sikert, dicsőséget és keserű harcot.

Amit elterveztél, nem tudtad feladni,
megpróbáltál mégis jó ember maradni.
Nyomot magad után a lelkekben hagytál,
felnövők kezébe tisztes szakmát adtál.

Volt, akit szigorod néhanapján bántott,
de tudd meg, a szívük régen megbocsátott.
Tudom a szívedben maradt néhány tüske,
szeretettel gondolj most mindegyikükre.

A szép emlékeket őrizd meg szívedben,
s mindenre mi rossz volt setét fátyol lebben,
ami elmúlt – elmúlt, hát tekints előre,
az előtted álló szabad esztendőkre.

Egy korszak lezárult, de oly sok szép vár még!
Gondoltál már arra: – „Vajon mit csinálnék,
ha pont azt tehetném, amire csak vágyom,
megváltozna vajon megszokott világom?”

Szabad vagy, mint madár, nem köt a kalitka,
váltsd valóra végre, amit álmaidba’
elképzelt a lelked, mit eddig nem tettél.
Bármit megtehetsz most, mert nyugdíjas lettél!

Egy új ajtó nyílik meg a mai nappal,
kívánok szerencsét, egy jó nagy kalappal!
Élj mától vidáman, engedd el mi bántott,
dédelgess magadban boldogabb világot.

Minden napjaidba erőt, egészséget,
szerető családot, örömöt, szépséget,
Válts valóra eztán minden olyan álmod,
mire nem volt időd, s mit csak szíved vágyott!

Sok tartalmas évet maradj itt e földön!
Szavaimat tovább, egymásba nem öltöm.
Legyen meg mindened, úgy, ahogy kívánod!
Szeretettel ölel régi tanítványod.

Aranyosi Ervin © 2012-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Ajándékmosoly


Aranyosi Ervin: Ajándékmosoly

Egyetlen mosolyod
nem kerül semmibe.
Hagyd, hogy aki kapja,
boldogan elvigye!
Ha jól esett kapni,
biztos tovább adja,
sok-sok emberé lesz
szíved kis darabja…

Aranyosi Ervin © 2012-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabályok

Aranyosi Ervin: Szabályok

Önző szabályoktól hemzseg a világunk,
szembe szállni velük nem merünk, nem vágyunk.
Lelkünkben bombaként ketyeg fojtott vágyunk,
így betegedünk meg, s testünk nyomja ágyunk!

Aki felettünk áll, s azt hiszi, hogy gazdag,
rögtön törvényt készít, s bennünket igazgat.
Ha a szabályokban logikát sem látsz már,
amit kapsz, az jogos, biztos “rászolgáltál”.

S ne hidd, – politika, – amit itt beszélek,
csak a hétköznapok gondjai közt élek.
Hej, hogy sajnállak én, – aki szabályt alkot, –
mert úgy érzed csak így lehetsz te a bajnok.

Nem “versenyzem” tovább, mert nem azért írok,
hogy a szavaimmal teljenek papírok,
Korábban is járt már, úgy a költő ember,
szembe kellett szálljon önző értelemmel.

Bármennyire fáj is, ki kell ezt mondani,
másképp kell a népet jóra “tani-tani”!
Hogy a pénz helyébe a szeretet lépjen,
hogy az emberiség végre észre térjen!

Aranyosi Ervin © 2012-01-18.
A vers  és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva