Aranyosi Ervin: Csak egy hosszú futam?

Aranyosi Ervin: Csak egy hosszú futam?

Látod édes Uram, mily gyarló az ember?
Hiába ruháztad fel őt értelemmel.
Minek adtál néki gondolkodó elmét,
ha úgy sem érti meg élete értelmét?
Pedig egytől-egyig szeretetre éhes,
s ezért elkövetni annyi mindent képes.
Dolgozik, robotol, vagy a szívét adja,
s gyakran a lényegest maga mögött hagyja!
Amikor szeretik, azt sem veszi észre,
s hiszi, az örömhöz szüksége van pénzre.
Mások szeretetét meg akarja venni,
pénzen vett világban akar boldog lenni!
S bár a legjobb dolgok mind-mind ingyen vannak,
– csókok, ölelések sorra elmaradnak –
mosoly és nevetés, együtt töltött percek,
a hétköznapoknak mély kútjába esnek.
A nagy rohanásban nem tudnak megállni,
lassan körbenézni, életet csodálni.
Mint hosszútáv futó, ki csak a célt látja,
ki a tehetségét dicsőségre váltja.
Ilyen az életünk, látod édes Uram,
születés, s halál közt, csak egy hosszú futam.

Aranyosi Ervin © 2016-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva