Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Felemelni nemzetünket


Aranyosi Ervin: Felemelni nemzetünket

Egyre sűrűbb a sötétség,
mocsara a mélybe húz!
Győzhet feletted a kétség,
vagy túlélni megtanulsz?

Nem kevés a túléléshez
a nyílt szellem, tanulás?
Úgy érzed, neked nem kedvez,
nincs benned elég tudás?

Hisz a tudás birtokában
teremthetnél szebb jövőt!
Pont ezt rombolják a mában,
s a bolond fejedre nőtt!

Már nem szolgál, aki szolga,
erővel élősködik,
s ő mondja meg, mi a dolga,
s már a nép sem hősködik!

Öncélú a tudomány is,
s használja a hatalom,
s ki tud, arra lecsap máris,
amint van rá alkalom.

Rögtön el is hallgattatja,
s nincs igazság, csak a jog,
mely erejét fitogtatja,
s ígéri, hogy fájni fog!

A szerepek felcseréltek,
a gyenge uralkodik,
s akik régen büszkén éltek,
csak a lelkük álmodik.

Félelmektől elgyötörten
nő ma fel egy nemzedék,
porrá zúzva, összetörten
mégsem mondjuk: – Most ELÉG!

Sírva várunk a csodára,
egyszer jön majd égi jel?
Számolgatjuk mi az ára?
Valójában, élni kell!

Kiállni önnön magunkért,
tenni dolgunk szabadon,
haldoklóknak így adunk vért,
mit nem ad a hatalom!

A figyelmünkkel teremtünk,
így adunk energiát,
de a rossz kél szárnyra bennünk,
s az is csak néz, aki lát!

Nem a megoldást keressük,
folyton csak siránkozunk,
hogy még most magunk lehessünk,
rossz döntéseket hozunk.

A hatalom teszi dolgát,
dörzsöli a tenyerét,
gyűjti holnapra valóját,
s cipőjét törli beléd!

De jó lenne felébredni,
rossz álmaink feledni,
s mind, a jókat felemelni,
és a gonoszt temetni!

Mert azt is mi hoztuk létre,
s éltetjük amíg lehet,
s rettegünk csak hétről hétre,
s hiányzik a szeretet!

Szeretettel felemelni,
ez lenne csak, ami kell,
a létben örömre lelni,
mikor a nép ünnepel.

Átrendezni a világot,
teremteni élhetőt,
Letörölni fáradt arcról
félelemtől vélt redőt!

Életcélt és hitet adva,
nemzetet emelni fel,
mert a Magyar Köztársaság
nemes jövőt érdemel!

Visszavenni a sajátunk,
sorsunk írni mi magunk,
büszkén írhassuk az égre,
mi a MAG népe vagyunk!

Éljük végre úgy a létet,
ahogy elrendeltetett,
teremtsünk egy szebb világot,
hol élő a szeretet.

Ahol együtt, összefogva
szolgáljuk a nemzetünk!
Lelkünk tiszta, szívünk büszke,
s gazdagabb a lét velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vidám reggeli


Aranyosi Ervin: Vidám reggeli

Itt a forró, finom kávé,
tálalva a reggeli!
Szeretettől ébred szíve
annak, aki megleli.
Ropogós a péksütemény,
kés alatt terül a vaj.
Menekül a szomorúság,
elbujdokol, ami baj!
Lekvár rajzol mosolyt számra,
odakint a Nap ragyog,
csuda jó így felébredni,
máris boldogabb vagyok!

Aranyosi Ervin © 2018-04-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jó reggelt, jó reggelt!


Aranyosi Ervin: Jó reggelt, jó reggelt!

Jó reggelt, jó reggelt!, ébredjetek szépen!
A Napocska is felébredt, s fent jár már az égen.
Körülnézett a világban, s annyi mindent látott,
például egy oroszlánt, mely szájat nagyra tátott.

Na, nem azért, hogy megegyen, nem volt éppen éhes,
csak ásított. Felébredni, most már esedékes!
A Napocska tovább járta az égen az útját,
s meglátta a cifra kaput, s az életvíz kútját.

Annyi mindent látott már ma, te még mindig alszol?
Pedig kint a zöld erdőben csodás madárdal szól.
Ébredj te is, nyisd ki szemed, gyere ki a rétre,
nézz jól körül és meséld el, hogy mit veszel észre?

Látod-e a fák tövében az ezer virágot,
észreveszed az őzikét, ki friss füvet rágott?
A szél hátán látsz-e vidám madarakat szállni,
látsz-e bábot, ami éppen lepkévé kezd válni?

Látsz-e sebes kis patakban halat úszni gyorsan,
észreveszel kis libákat, ahogy mennek sorban?
Kisnyulat, mi fürgén ugrál cikk-cakkban cikázik,
tücsköt, amely hegedűjén vidám kis dalt játszik?

Ébredj tehát hálás szívvel, élvezd a világot,
legyen tőled az is hálás, aki téged látott.
Mosolyodat öltsd magadra, legyen jó a kedved,
mint a Napnak az égbolton, olyanná kell lenned!

Szórd hát szét a szereteted, ahogy Nap a fényét,
tedd boldoggá körülötted világod sok lényét!
Ébredjenek kedvességre, mosolyra, jó szóra,
teljen szépen és vidáman mától minden óra!

Aranyosi Ervin © 2018-01-18
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva