Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ébredjetek MAGYAROK!


Aranyosi Ervin: Ébredjetek MAGYAROK!

Ébredjetek fel végre MAGYAROK!
Tegyetek félre önzést, haragot!
A fennmaradásunk, életünk a tét,
mentsük hazánkat, népünk életét!

A politika csak harcokba sodor,
golyó fogónak használ fel a kor!
A magyar itthon védhet csak hazát,
csak itthon lelheti meg igazát!

Nincs háború, melynek értelme van!
Ne rángassanak bele naivan!
Tömeggyilkosság érdekek szerint,
s ki részt vesz benne, bizony, mind veszít!

Házat, hazát, élhető életet,
mit elvesznek az önző érdekek!
Fegyvergyárak és politikusok,
alattomos, megbújó vírusok!

Mindent bevetnek, hogy legyőzzenek,
megöljenek, vagy megfertőzzenek,
s ők nincsenek, nem halnak frontokon,
csupán a népnek jár halálos pofon!

Ébredjetek fel végre MAGYAROK!
Egy szebb világban élni akarjatok!
Hol emberség, szeretet, béke van,
hol büszkén élhetünk mindannyian!

Mert nem mehet az élet így tovább,
élők vagyunk és nem is ostobák!
Ki nem lát még, nyissuk fel szemüket,
hogy a jó szóra ne legyen süket!

Hazánkból tűnjön minden katona,
legyen e föld a béke otthona,
fogjunk csak össze, igaz MAGYAROK:
Én szép hazámban, élni akarok!

Aranyosi Ervin © 2022.03.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Maradjunk otthon!


Aranyosi Ervin: Maradjunk otthon!

Hol lehet jó nekem,
hol jó mostanában?
Egymással törődő,
szerető családban.

Otthon melegében,
a gondoskodásban,
biztonságot nyújtó,
megszokott lakásban.

Ez a háttér képes
minden jót megadni.
Nem kell most rohanni,
otthon kell maradni!

Nem a tévét nézni,
a holnaptól félni,
inkább tervezgetni,
s a jövőnek élni.

Mire nem volt idő
a nagy rohanásban,
azt most megtisztítom,
hogy a valót lássam.

Itt van hát az idő,
hogy rendet teremtsek,
múltamból kilépve
jelenben lehessek.

Háttérbe vonuljak,
önmagamba nézzek,
kedves emlékeket,
jelenbe idézzek.

Feltöltsem a lelkem,
csupa jó érzéssel,
és nem nyomorgatni
a tévénézéssel.

Hiszen háború van,
hírekkel bombáznak,
mégsem dől le fala
felettünk a háznak.

Nem kell a pincébe,
a pokolra menni,
csak szeretteinkkel
végre együtt lenni.

Több időt tölteni
jó beszélgetéssel,
közös, szép percekkel,
mit szívedbe vésel.

Mire nem volt időd,
azt most megteheted,
minden rosszat legyőz
ölelés, szeretet!

Ha van, menj a kertbe,
s tedd hasznossá magad,
hiszen teendő ott
folyton, ezer akad.

Ültess a jövőnek
kikelő magokat,
tegyed gazdagabbá
az eljövő napokat.

Kedvenc állatodtól
szeretetet kaphatsz,
a világod felé
szebb képet mutathatsz.

Vesd le az egódat,
mint egy rossz kabátot,
dobd el a félelmet,
amely megalázott.

Légy szeretteiddel,
nyugtasd meg lelküket,
legyen a szeretet
nekik is lendület!

Kezdjünk összefogva,
nagy családdá lenni,
Földünkre gondolva,
boldoggá szeretni.

Használd ki az időt,
ezt most arra kapod,
elültesd a mában
a szeretet-magot!

Minél több szívben tudsz
egy magot elvetni,
annál több lesz képes
őszintén szeretni!

Ha majd szeretettől
változik az ember,
új jövő talál ránk,
egy boldogabb rendszer.

Talán az emberek
egyszer észhez térnek,
nem adnak hatalmat
gonosznak és pénznek.

Mikor a félelem
eltűnik lelkünkből,
egy élhetőbb létet,
álmot fedezünk föl.

Ami itt élt bennünk,
csak oly ritkán láttuk,
ám mikor felbukkant,
mindig megcsodáltuk.

Szeretet, szerelem,
mikor velük éltünk,
amikor egymással
jóságot cseréltünk.

Mikor adtunk, s kaptunk,
s mindkettő jól esett,
amikor a szívünk
a mennybe érkezett.

Mi lenne, ha holnap
csakis ezt éreznénk?
Többé már nem félnénk,
és szabadok lennénk.

Nyugodjunk le végre,
és maradjunk otthon!
Álmodozzunk kicsit
a szebb holnapunkról!

Aranyosi Ervin © 2020-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva