Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hiányoznék?

Aranyosi Ervin: Hiányoznék?

Hiányoznék, ha nem lennék?
Ha egy másvilágba mennék?
Ha nem írnék újabb verset,
olyat, ami neked tetszett?

Ha átlépnék a küszöbön,
s nem írnám le, hogy küszködöm,
s nem bírok el a világgal,
mert csak megtűr, ímmel-ámmal.

Hiányoznék, ha nem volnék,
többé jó szót sosem szólnék?
A rímjeim elfogynának,
csak elmennék, mert már várnak?

Mindennapi kenyeremet,
nem osztanám meg már veled,
minden verssor kisimulna,
s velem tán egy rész elmúlna.

Hiányoznék? Vagy tán mégsem?
Magányosan, fájón végzem?
Nem hiányzik majd mit adtam,
eltűnök a pillanatban?

Keresel-e, ha elmúlok,
vagy elszakadnak a húrok,
lantom nem zeng újabb dalt már,
vagy posztumusz diadal vár?

Hiányoznék, ha nem lennék?
Verset írni elfelednék?
Ma még itt a Földön járok,
de lassan angyallá válok!

Hiányoznék? Vajon kinek?
Az alkotót ki menti meg?
Elég az, ha ad magától,
aztán eltűnik a mából?

Aranyosi Ervin © 2025-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öreg kutya

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin: Öreg kutya

A képen egy öreg eb,
nincs tán kutya öregebb.
Ő már annyi mindent látott,
megbecsüli a világot.
Volt gazdája, meg sem várta,
úgy ment el a másvilágra,
itt csak kutyája maradt,
s szívéből egy kis darab.
Mert a gazdája szerette,
közös kenyerüket ette,
s most oly üres a világ,
megsajnálja, aki lát:
Arcán ott az élete,
érzésekkel van tele,
amit adott és kapott,
mert megélt sok szép napot.

Aranyosi Ervin © 2017-12-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva