Aranyosi Ervin: Elfogyott az önerő

Aranyosi Ervin: Elfogyott az önerő

Eddig büszkén mondtam el,
hogy könyveim ki én adom.
Ezért teszek egész évben,
és nincsen szabadnapom.

Én szerkesztem, én tördelem,
kitalálok grafikát,
helyesírást ellenőrzök,
kijavítva a hibát.

Verset írok rendelésre,
nyomda költség meglegyen,
meg is jelent már ekképpen,
harmincnégy szép kötetem.

Ám a könyvek már nem fogynak,
a bevétel elapadt,
a nyomda meg árat emelt,
hát még több a feladat.

Weboldalon közzé tettem,
minden egyes versemet,
ám az ingyen használható,
bevételt így nem teremt.

Kiadó nem áll mögöttem,
média sem támogat,
Interneten olvas engem,
aki verset válogat.

Nem sírok és nem koldulok,
de így nem megy már tovább,
elismerő dicséretből
nem építhetek csodát.

Adok-kapok, így épülhet
szívünkből a szeretet,
segíts, hogy még írhassam
a hozzád szóló verseket!

Köszönöm, ha könyvet veszel,
mert azzal is támogatsz,
s nem csak verssel gazdagodsz,
de nekem is új álmot adsz!

Ha teheted, s szeretettel
támogatnád verseim,
nem apadna el forrásom,
s kerülne sok versbe rím.

Weboldalon bankszámlaszám
megmutatja teneked,
hogyan tudod adománnyal
támogatni versemet.

Hidd el, az is nagy segítség
ha a könyvem ajándék,
vagy saját verset rendelve
segíthet a jószándék!

Nézz körül weboldalamon,
s tegyél a szíved szerint!
Adj esélyt, hogy legyen erőm
könyvet kiadni megint!

Aranyosi Ervin © 2026-04-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva