Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A tükör és én


Aranyosi Ervin: A tükör és én

Itt is vagyok, ott is vagyok,
a tükörben arcom ragyog.
Így mosolygok a világra,
cseppnyi szemem nyitva tágra.
Én és „tükröm” ikrek vagyunk,
egy sémára forog agyunk.
Huncutságunk megnevettet,
felvállaljuk ezt a tettet…

Aranyosi Ervin © 2013-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Piros pipacs

Aranyosi Ervin: Piros pipacs

Piros pipacs, a zöld mezőkön,
lágy, lenge szellő simogat.
Piros szirmai integetnek,
– Gyere közénk! – így hívogat.
– Gyere közénk és heveredj le,
élvezd a Nap, hogyan ragyog!
A lelkem száll a fellegekkel,
s a nagyvilággal egy vagyok…

Aranyosi Ervin © 2013-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A mosoly nem álarc!


Aranyosi Ervin: A mosoly nem álarc!

A mosoly nem álarc,
– ám erőltesd mégis!
Mikor arcod ragyog,
felragyog az ég is.
Lehet, most még nehéz,
de ne törődj a gonddal!
Szebb jövőt teremthetsz
fénylő mosolyoddal!

Aranyosi Ervin © 2021.08.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Furcsa pózban


Aranyosi Ervin: Furcsa pózban

Furcsa pózban aludtam el,
kicsavartan ébredek.
A világ fejtetőre állt,
úgy látom, nem tévedek!
Nem is kell a vízszintes ágy,
kis helyen is elvagyok,
új reggelre nyílik szemem,
mosolyom is felragyog!

Aranyosi Ervin © 2012-11-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Bagolyka


Aranyosi Ervin: Bagolyka

Bagoly sapkát adtak rám,
mivel tudja a mamám:
Kicsi vagyok, bölcs vagyok,
okosabb, mint a nagyok.
Mosoly ragyog arcomon,
nevetek a harcodon.
Még mindenkit szeretek,
örülök, hogy lehetek!

Aranyosi Ervin © 2012-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tökölődés


Aranyosi Ervin: Tökölődés

Tökfedőmön apró levél,
arcomon mosoly ragyog.
Huncutságom rád ragadjon,
mert én is tök jól vagyok.
Legyen vidám a reggeled,
TÖK-életes a napod!
Jó kedvemet rád ragasztom,
vidám derűm megkapod!

Aranyosi Ervin © 2018-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha megjössz


Aranyosi Ervin: Ha megjössz

Tudom, megint egy újabb munkanap!
Ha menned kell, hát menj nyugodtan el!
De ne feledd, valaki itt marad,
s várja a percet, amikor érkezel.
Mikor elmész, olyan kihűlt szívem,
nem kell a játék, mert szomorú vagyok.
az alvást inkább túlzásba viszem,
s ha megjössz végre, két szemem ragyog!

Aranyosi Ervin © 2012-10-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Sivatagi róka monológ


Aranyosi Ervin: Sivatagi róka monológ

Sivatagi róka vagyok,
láthatod, füleim nagyok!
Bennük bizony sok az ér,
a vér lehűl, ha odaér.
Így megúszom ezt az átkot,
– a sivatagi forróságot,
és a Nap ha rám ragyog,
boldog vagyok, láthatod!

Aranyosi Ervin © 2012-08-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találtam egy jó barátot


Aranyosi Ervin: Találtam egy jó barátot

Találtam egy jó barátot,
nincs is nálam boldogabb.
Remélem a barátságunk
mindörökre megmarad.
Beéri a szeretettel,
szép szemében fény ragyog,
pont olyannak szeret engem,
mint amilyen én vagyok!

Aranyosi Ervin © 2012-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha sírni volna kedved…


Aranyosi Ervin: Ha sírni volna kedved…

Ha sírni volna kedved,
csak engedd el magad,
ne leljen gátra benned,
elomló könnypatak.
A könny csak lélek forrás,
múltad tisztítja meg.
Napfényt vetít, ahol más,
fájó árnyék lebeg.

Ha sírni volna kedved,
oldódj nyugodtan fel.
Engedd szabadon szíved,
hisz többet érdemel.
Ne tartson vissza semmi,
belül legyél szabad!
Akarj boldogabb lenni,
szabadítsd fel magad.

Ne zabolázd a lelked,
dúljon, mint tenger ár!
Ami fáj, elfelejted,
legyen hát vége már!
Zokogj, ordítsd világgá,
szíved fájdalmait.
Szelídítsd gyertyalánggá,
a  máglya lángjait!

Nevetve és sikoltva,
vulkánként törjön fel!
Lelkedben lázat oltva,
lazán ömöljön el!
Menekül mind, mi bántott,
észt vesztve elszalad.
Vesd le mint rossz kabátot,
csak engedd el magad!

S ha magadból kiadtad,
lelked elcsendesül.
Szívedre írként hathat,
s üres vagy legbelül…
Zord felhők tovakúsztak,
már látod a Napot,
a kínok messze úsztak,
szemed ismét ragyog.

Borúra napsütés jön,
szeretet, béke vár.
Engedd, hogy tündököljön,
szép szemed fénye már.
Szádon mosoly ragyogjon,
tükrözze a napot,
vigyázz, hogy ki ne fogyjon,
– amit adsz, azt kapod!

Ha tiszta már a lelked,
ha két szemed ragyog,
a jók így ünnepelnek,
– a lélekben nagyok.
Lásd szebbnek a világod,
láss meg minden csodát.
Szép napod legyen áldott,
nyíltan lépj csak tovább…

Aranyosi Ervin © 2012-08-07.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével, azonosítójával és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva