Aranyosi Ervin: Álmodozom, ábrándozom

Aranyosi Ervin: Álmodozom, ábrándozom

Álmodozom. Ugye látod?
Neked is van olyan álmod,
ami, ha valóra válna,
minden dolog helyreállna?
Itt ülök egy nagy lakásban,
nem is töröm fejem másban:
– Hogy mehetnék ki a kertbe,
bánatom kergetve szerte.

Mert idebent unatkozom,
a gazdámra a frászt hozom,
mikor cipőit megrágom,
aztán meg a kárát látom.
Ott kint vár rám a szabadság,
rágni valók, huncut macskák.
Ott nyugodtan ugathatok,
amivel másokra hatok.

Ám idebent nincsen semmi,
nem jó így egyedül lenni!
Majd, ha hazajön a gazdám,
egy kis nyakörvet akaszt rám,
aztán együtt megyünk futni,
szeretnék már odajutni!
Addig pedig álmodozom:
szabad kutyává változom!

Aranyosi Ervin © 2016-11-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva