Aranyosi Ervin: A belső szabadság dala

Aranyosi Ervin: A belső szabadság dala

Magamba nézve ott a szabadság,
ott a szelídség és ott van a vadság.
Ott van az élet és ott van az álom,
s olykor önmagam is megtalálom.

Ott van a lélek és ott van a szellem,
ott az esendő, s a büszke jellem,
beszív az életem, s ott van halálom,
amikor önmagam mégsem találom.

Refrén:
A forrásomba visszaszállok,
önmagamba visszatalálok,
meglelem utam s indulok végre,
szabad madárként szállok az égre.
Sodor a sodrás, lehúz az örvény,
kezemen béklyó az emberi törvény,
érdeket szolgál, de kié az érdek,
akik szerint én semmit sem érek.

Magamba nézve ott van a lélek,
s amíg ő ott van, én nem is félek,
de magamból néha kikelek én is,
védtelen leszek, így élek mégis.

Magamba nézve ott a szabadság,
ott a szelídség és ott van a vadság.
Ott van az élet és ott van az álom,
s olykor önmagam is megtalálom.

Refrén:
A forrásomba visszaszállok,
önmagamba visszatalálok,
meglelem utam s indulok végre,
szabad madárként szállok az égre.
Sodor a sodrás, lehúz az örvény,
kezemen béklyó az emberi törvény,
érdeket szolgál, de kié az érdek,
akik szerint én semmit sem érek.

Aranyosi Ervin © 2017-02-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva