Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne harcolj, nem harc az élet!


Aranyosi Ervin: Ne harcolj, nem harc az élet!

Megszülettél, harcba kezdtél,
szemed előtt lebeg egy cél.
Szembeszállsz a nagyvilággal,
szembeúszol minden árral,
szembeúszol minden árral.

Harc az élet, úgy ítéled,
ellened van, ki nincs véled.
Nem állít meg ördög, Isten,
békéd már a földön nincsen,
békéd már a földön nincsen.

Refrén:
Ne harcolj, nem harc az élet,
nem győzhet ki harcba lépett!
Aki harcol gyakran sérül,
hívd az álmod segítségül,
hívd az álmod segítségül!

Megszülettél, más a dolgod,
léted célját szívben hordod.
Engedd, hogy érzés vezessen,
hogy életed szebb lehessen,
hogy életed szebb lehessen!
Refrén:

Ne harcolj, nem harc az élet,
nem győzhet ki harcba lépett!
Aki harcol gyakran sérül,
hívd az álmod segítségül,
hívd az álmod segítségül!

Refrén2:

Ne harcolj, nem harc az élet,
szeretet vezesse lépted!
Feledd el a régi átkot,
szeresd szebbé a világot,
szeresd szebbé a világot!

Aranyosi Ervin © 2019-09-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találd meg önmagad!


Aranyosi Ervin: Találd meg önmagad!

Mikor megszülettél még önmagad voltál,
aztán a lelkedtől messze kóboroltál.
Mit elvártak tőled, pont olyanná váltál,
megfelelni másnak folyton megpróbáltál.

És azóta mindig rajtad ez az álarc,
még mindig elhiszed, így boldoggá válhatsz,
szeretetre vágyva folytatod a harcod,
és sehogy sem érted, mért vallasz kudarcot!

Talán, ha lelkedhez még visszatalálnál,
akinek születtél újra azzá válnál,
s megértenéd végre, miért vagy e földön,
nem lenne az élet gúzsba kötő börtön!

Nagyon fontos lenne önmagadra lelni!
Ne akarj hát másnak folyton megfelelni!
Ne hidd, hogy csak akkor fognak majd szeretni!
Ne engedd magadat így félrevezetni!

Add csak önmagadat, ne hódolj be másnak,
ne engedj érzelmi mocskos zsarolásnak.
Ki csak akkor szeret, ha úgy élsz, hogy várja,
az bizony lelkedet kalitkába zárja!

Lelked szabad madár, szabadságra vágyik,
ha ketrecben csücsült, rab volt mostanáig!
Azt ki rabláncon tart, szeretettel zsarol,
hagyd ott az út szélén szenvedni valahol!

Önmagadért vállalj csak felelősséget,
az úgyis elvisel, aki szeret téged!
Találd meg önmagad, tedd szívből a dolgod,
engedd hogy a lelked mától legyen boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-01-16
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: MAG-ok vagyunk!


Aranyosi Ervin: MAG-ok vagyunk!

MAGyar vagyok,
MAGból lettem!
Csodát tenni
megszülettem.

Mivel bízok
önMAGamban,
jövő vagyok
élő MAGban.

Ref.:
A világban szerte szórtak,
bizony, van sok szerteszórt MAG,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Hej, ti MAGok
ébredjetek,
gazdagabb
a lét veletek!

Engedjük a
fényt MAGunkba,
Táplálja a
fényt a munka!

Ref.:
A világban szerte élünk,
gazdagabb a lét mi vélünk,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Legyél büszke,
MAGból lettél!
Fénylő céllal
megszülettél!

Engedd hogy a
szív vezessen,
hogy a világ
szebb lehessen!

Ref.:
A világban szerte élünk,
gazdagabb a lét mi vélünk,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Aranyosi Ervin © 2017-09-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találj önmagadra!


Aranyosi Ervin: Találj önmagadra!

Emlékezz ki voltál, mikor megszülettél,
míg azzá nem váltál, kivé mára lettél!
Amíg nem mondták meg, mivé kéne válnod,
mások rögös útját, hogyan kéne járnod!
Kínzó rabláncodat mért vetted magadra?
Békéd szép galambját, miért fogtad hadra?
Hová vezet harcod, s hol van a szabadság,
ha a szárnyaidat rövidebbre szabják.

Azt hiszed, csak így tudsz szeretetre lelni?
Örökké másoknak muszáj megfelelni?
Törvények, szabályok korlátozzák lépted.
Rab vagy, s ketrecedbe zár milliónyi érdek!
Teszed, amit várnak. S mondd: – jobban szeretnek?
Ura vagy-e tényleg zajló életednek?
Vagy csak megtapasztalsz, mit engednek mások?
Boldoggá tesznek e megtapasztalások?

Másoknak kuncsorogsz, s haragszol magadra,
ám senki sem figyel fájó zokszavadra.
Cipeled a terhet, mert ezt tanították,
megszakadsz a szélben, s nem bontasz vitorlát.
Nem tudod, hogy ki vagy, s azt se, honnan jöttél,
hiszed az ördöggel szerződést kötöttél?
Mások gondolata minden egyes szavad,
s hiszed, nem létezik a szabad akarat?

Ismerd meg önmagad, keresd azt, ki voltál,
mikor e világra egykor lejutottál!
Találd meg örömöd, leld meg boldogságod,
változtasd javadra az egész világot!
Nézz csak önmagadba, mert ott van a válasz,
megoldást, tiszta fényt lelkedben találhatsz!
Ha majd életedben komoly döntést hozol,
teremtő lényeddel végre találkozol!

Aranyosi Ervin © 2017-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ajándék az élet

ajándék az élet
Aranyosi Ervin: Ajándék az élet

Mikor megszülettél ajándékot kaptál,
s erre figyelmeztet évente a naptár.
Ám te új, s még újabb meglepetést vársz el,
s tudom, hogy csak mások bevett módján jársz el.

Születésnapodra torta járt, meg játék,
sosem izgatott az igazi ajándék,
mert a valóságost születéskor kaptad,
első sikered is pont akkor arattad.

Akkor még uraltad lelked gazdagságát,
fényesnek láttad a felnőttek világát.
Szép álmokat szőttél, örültél a létnek,
hátat fordítottál a bántó sötétnek.

Aki csak rád nézett, benned csodát látott,
mosolyra késztetted kicsiny kis világod.
Szeretet vett körül, boldogság és béke,
s hitted az örömnek sohasem lesz vége.

Mindenkiben ott él az öröm csírája,
csak kívül keresi, s ezért nem találja.
Gyermekként még tudtad, mire vágyna lényed,
hitted, s elindultál, hogy végre megéljed.

Ám az utad során, hited lerombolták,
sok szomorú ember súlyokat pakolt rád.
S lám mára felnőttél, ma már másképp látod,
nem okoz az élet annyi boldogságot.

Ma már az ajándék, akkor jó, ha érték,
pedig az életet sosem pénzben mérték.
Az igazán boldog, kinek lelke gazdag,
kinek a lelkében emlékek maradnak.

Mikor megszülettél ajándékot kaptál,
csak sokat változtál, nem olyan maradtál.
Különleges voltál, kreatív és tiszta,
aki még forrása tiszta vizét issza.

Akadályokat látsz, megtanultál félni,
valódi magadat, nem tudod megélni,
kétségek kínoznak, nem hiszel magadban,
félelemben fürdesz, rab vagy az anyagban.

Keresed a helyed, nehezen találod,
napjaidat töltöd, s retteged halálod.
Ezért kevés öröm képes beleférni,
nem erre születtél. Kezdj el újra élni!

Ajándékra leltél, mikor megszülettél,
amikor bolygónkra menetjegyet vettél.
Azt kell megértened, az élet csak játék,
leld örömöd benne, mert ez az ajándék!

Aranyosi Ervin © 2015-08-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Testvéri befogadás


Aranyosi Ervin: Testvéri befogadás

Szia Testvérkém, megszülettél?
Már nagyon vártam jöttödet!
Én néhány éve itt vagyok már,
mesélek majd erről neked!
Annyi csoda vesz körül minket,
s a legnagyobb a szeretet.
Megköszönöm a Teremtőnknek,
hogy a kísérőd lehetek…

Aranyosi Ervin © 2013.02.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva