Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Héjában van a vitamin

Fotó: Fenyvesi Zoltán

Aranyosi Ervin: Héjában van a vitamin

Szólt a héja – Hijja, hijja,
nincsen semminek se híja!
Pocok, egér akad bőven,
magyar pusztán, zöld mezőben.
Az életnek sincsen híja,
bennem van a vitaminja.
Ám héját azt nem kell enni,
inkább gyümölcsöt kell venni!

Tollból áll a héja héja,
szigetelés, ez a célja,
ez a héja szép ruhája,
hát ezt hordja, ezt használja.
Télen csak ez melegíti,
s ha kell az égbe repíti.
Így tud szembeszállni széllel,
kormányozni tolldíszével.

Aranyosi Ervin © 2021.12.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A karvaly ebédje

Aranyosi Ervin: A karvaly ebédje

Nem látni egy karvalyon,
mit is akarhat vajon?
Jól titkolja a szándékát,
de a mezőn hosszan szét lát,
s könnyen rálel az ebédre,
egy pocokra, vagy egérre.
Aztán repülni tanítja,
jó szándékát bizonyítja.
Fészkében vendégül látja,
és a csőrét nagyra tátja,
kényelmesen megebédel,
s jól is lakik a vendéggel!

Aranyosi Ervin © 2020-05-10
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pávaszemes egerészölyv

Fotó: Körmendy Zizi

Aranyosi Ervin: Pávaszemes egerészölyv

Lepkének álcázom – mint látod – magamat.
Tán észre sem veszed bennem a madarat.
Akkor jó az álca, ha más sem vesz észre,
s meglepve őt, szállok pocokra, egérre.
Kiterítem tollam, nyílt lapokkal játszom,
így lehetek nyerő, amikor vadászom.
Neked takartam ki, hogy gyönyörködj benne,
mit szólnál, ha ilyen szép pillangód lenne?

Aranyosi Ervin © 2020-01-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Parlagi sas

parlagi sas

Fotó: Barta Gábor

Aranyosi Ervin: Parlagi sas

Füves puszták gondos őre,
naponta jár a mezőre,
birodalmát fentről nézi,
a zsákmányát megigézi.
Fentről látja, merre mozog,
mezei nyúl, ürge, pocok,
s akit kiszúr, annak vége,
ő lesz a sas jó ebédje.
Gyakran fészkel magas fákra,
onnan les le a világra.
Tojásait – kettő-három –
a tojó őrzi mindenáron.
A hím eteti a párját,
s minden kikelt fiókáját.

Aranyosi Ervin © 2016-09-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kuvik reggeli (anyai monológ)

Kuvik reggeli

Fotó: Barta Gábor

Aranyosi Ervin: Kuvik reggeli (anyai monológ)

– Gyerekek, gyerekek, ideje felkelni,
megjöttem, s könnyű lesz táplálékra lelni!
Tücsköt és bogarat tálalt ma az erdő,
éhes pocakoknak lesz tán elegendő.
– Azt hittem, jól laktál, ne tátsd már a szádat,
ne hajszold ennyire édes, jó anyádat!
Megyek, s hozok újra, te addig pihenjél!
Áruld el anyádnak ezután mit ennél?
– Egeret, meg pockot? – gondolhattam volna!
– Hej, ha az életem nem csak rólad szólna…
De fontos vagy nekem, szívemből szeretlek,
s míg bírom erővel, szívesen etetlek!

Aranyosi Ervin © 2016-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva