Aranyosi Ervin: Véletlen csók

Aranyosi Ervin: Véletlen csók

Csak súgni akartam, de csók lett belőle.
Talán csoda történt, s nem ijedt meg tőle!
A jéghideg télben, bátran viszonozta.
Lángra gyúlt szívünkbe a nyarat visszahozta.
Mért ne lehetne nyár, itt a hideg télben?
Mért ne fürödhetnénk szeretet fényében?
Mért kell a sötétben szívünket becsukni,
miért kell a mennyben, a pokolra jutni?

Aranyosi Ervin © 2013-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva