Aranyosi Ervin: Magyar ivókultúra

Aranyosi Ervin: Magyar ivókultúra

Van, ki kidől, van, ki bírja.
Van, ki sorsát újra írja!
Van, kit legyűr pohár pia,
s van kit otthon vár hárpia!
Van, ki vedel, van ki hörpöl,
van ki borból, van, ki sörből.
Van, ki rumból, pálinkából.
Van, kit neje otthon ápol.
Van, aki csak búval bélelt,
ezért nem is tesz kivételt!
Ki üvegből, ki pohárból,
hotelben a minibárból.
Van, ki bízik az övében,
s lehever egy fa tövében.
Van, ki támasztja az asztalt.
Akad kezdő, s van tapasztalt!
Van, ki idegileg van ki,
s van, ki földön szeret lakni.
Van, ki iszik, van ki vedel,
van, kinek ez az eledel.
Van, ki ritkán, – van, ki sokszor,
van, ki mindig, s van ki rosszkor.
Van, ki szépen, elegánsan,
– a poharam le ne rántsam!
Van, ki kortyol, van, ki önti,
van, ki mind magába dönti.
Van, ki orrát földbe túrja.
Van, ki járni tanul újra.
Van, ki szépen, egyenesen,
van, ki cikk-cakkban, kecsesen.
Van, ki szépen kialussza,
van ki felszáll így a buszra.
Van, ki bele is köt másba,
van, ki kezd óbégatásba.
Van, akinek szép a hangja,
s van, ki torkát borogatja…

Aranyosi Ervin © 2015-04-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva